Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kőhegyi Mihály – Merk Zsuzsa: Amikor a bajai múzeum munkaversenyre hívta a szegedi múzeumot... (1950)

kezesekből érezzük ki, hogy — ha nem is jogi fórmák szerint — de valami hallgatag besorolás szerint mégis a közgyűjtemények közé veszi a Felügyelőség a bajai múzeumot. Igaz, hogy amikor a közgyűjtemények igazgatóinak értekezlete volt az államosítás kérdéseinek megtárgyalásán — gondolom Szekszárdon —, mi nem kaptunk meghívást. "

2y A közgyűjteménnyé nyilvánítás végül is 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletével megtörtént.""

1 Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy mint közintézmény pályázatot hirdessen ,,segédőri" állásra.

31 A múzeum eddigi munkatársai közül senki sem volt szakképzett muzeológus, valamennyien tiszteletdíjasként, főfoglalkozásuk mellett tevékenykedtek. Borsay Jenő nyugdíjas jegyző, Bárdos Ferenc, Bácskai János György, Hódsághy Béla, Miskolczy Ferenc tanár, Takács Endre városi főlevéitáros volt. Egy szakképzett muzeológus munkába állása legalább egy tudományterület következetes müvelését, határozott kutatási irányát jelenthette. Fontos eseménye az 1949-es évnek, hogy az épület Deák Ferenc utcai emeleti részével növekedett a múzeum területe, s ez döntően Takács Endre érdeme.

32 Azonban így sem lett összefüggő a termek sora, mert ezek közé más intézmények hivatali helyiségei ékelődtek. A főtérre néző épületrész megszerzésével enyhíteni lehetett volna a gondokon, de ez sem az akkori, sem a későbbi próbálkozások során nem sikerült. A Béke tér felé történő nyitás ugyanakkor kedvezett volna a kiállítások látogatottságának is.

33 A múzeum életének 1949-el lezárult az a szakasza, amelyben a megteremtésre irányuló kísérletek után az alapításról szóló határozat született, valamint a gyűjtemény csíráinak létrehozása történt meg. Az 1950el induló új korszak lesz az, melyben a bajai múzeum valóban múzeummá, Észak-Bácska történelmének emlékeit gyűjtő és megőrző, ezeket feldolgozó és bemutató tudományos és kulturális intézménnyé válik. A következő években már nem a nagy változások, hanem a tudományos és gyűjtő munka folyamatossága lesz a meghatározó. Ehhez az államosítás teremtette meg az alapot, mely egységes és központi irányítás alá helyezte — az egyházi kezelésűek kivételével — az összes múzeumot. így a bajai is egy országos szervezet része lett, a további életét ugyanazok, bár korszakonként változó irányelvek szabályozták, mint a többi vidéki múzeumét. Egyéni arcát kutatási területének sajátos történelme, valamint az itt