Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Egy szegedi polgár a századfordulón. Stelczel Frigyes

és irányt mutatott a korszerűbb felépítményi épületek megvalósítására. Eszméi Baross Gábor miniszter intencióin alapultak. 1891-ben találmányát fogadják el, majd 1893-ban a román királyi csillagrend lovagkeresztjét kapja meg. Nemes gondolatot karolt föl az a kezdeményezés, amely az országban élő vasutas dolgozók árva, félárva, valamint a szülök szolgálati elfoglaltsága miatt felügyelet nélkül maradó, vagy az iskolát lakhelyüktől megközelíteni nem tudó gyermekek részére második otthont nyújthat. Baross Gábor kezdeményezte, 1892-ben országosan a létrejöttét. Stelczel Frigyes nevéhez fűződik a tervezet kidolgozása. Az épület részletes leírása a Szeged c. folyóirat 1996 szeptemberi számában található. Az üzletvezetőségi palota építésének gondolatát szintén Baross Gábor vetette föl, a vasúti forgalom gyújtópontjain, ott, ahol üzletvezetés van. Szegeden is az üzletvezetés és a leszámítoló hivatal részére készültek építeni. A Zsótér ház mögött, a Ferenc térre tervezték. A homlokzat az artézi kút felé néz. Első emeleten nagy erkély és egy neoreneszánsz stílusban épült torony díszíti a homlokzatot. Sok apró tornyocska egészíti ki. E gyönyörű középületünk a legszilárdabban és a legbiztonságosabban van a városban megépítve. Az épület beosztása még sikerültebb, mint a külső, joggal mondható minta hivatali épületnek. Földszinten a pénztár és a számosztály helyiségei, első emeleten a közép homlokzatán elnökség, üzletvezetés és helyettes, közte a díszes tanácsterem, majd az általános igazgatási osztály, forgalmi és kereskedelmi osztály helyezkedett el. Második emeleten az építési és pályafenntartási osztály működött. 115 szobában több mint 150 tisztviselő végezte a hazai közlekedés és kereskedelem e régióra eső részét. A terveket az államvasutak igazgatásának építési szakosztálya végezte, Pfaff Ferenc felügyelő vezetésével. 1893 augusztusban kezdték az építkezést, melynek vezetésével Bernáth Kálmán főmérnököt és Máthé Károly építészmérnököt bízták meg. Az építési munkálatokat Szilágyi József és Przybilla Ernő építési vállalkozó kapta meg, kik példás gyorsasággal még a tél beállta előtt tető alá hozták az épületet. Terv, hogy 1894 augusztusában költözés a kilenctornyos palotába. E díszes palotának lett gazdája később Stelczel Frigyes, melynek építésénél is nagyban kivette részét. 1896-ban már fölmerült a szükségessége a tanyai gazdasági vasút építésének, melynek célja, hogy az Alsótanyát és a várost összekapcsolja. Várostanya és Pusztamérges község végállomásokkal két ágban behálózó vasút 760 mm-es keskenyvágányú, 69 km-es vonalával, 24 állomásával 1927.