Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Katkóné Bagi Éva: Keleti szőnyegek Lucs Ferenc hagyatékából

KATKÓNÉ BAGI ÉVA Keleti szőnyegek Lucs Ferenc hagyatékából Dolgozatomat a Fekete házban 1997. november 6-án megnyílt kiállítás ösztönözte. A kis boltíves terem falait borító szőnyegek melegséggel töltötték meg a teret. E kiállítás kapcsán szeretnék szólni a keleti szőnyegekről általában, és megemlékezni arról az emberről, akinek többek között az ott látható 13 szőnyeget is köszönhetjük. Évszázadokon át nyugati kultúrában felnövekvő nemzedékünket is elbűvöli egy-egy szép keleti szőnyeg látványa. Miközben élénk színeit, zsúfolt mintázatát szemléljük, rabul ejt bennünket valami misztikus ősi emlékezet. Ahhoz, hogy a keleti szőnyeg rejtélyét megismerjük, a gyökerekig kell ásni. A régmúlt időkben minden népcsoport rákényszerült a hideg elleni védelemre, és ezzel a bolyhos felületű kelmével helyettesíteni tudták értékes állataik bundáját, otthonossá, barátságossá tették lakóhelyük belső terét. A szőnyeg kezdetektől napjainkig gyapjúból, gyapotból, ritkán selyemből készül, ezért fennmaradásának nem kedvez az alkotóelemek elöregedése, és használati tárgyként való kezelése sem. De időről-időre mégis megújul, mert az egyes népcsoportok évszázadok óta átörökítik motívumaikat az utókorra, így a szőnyeg, mint az élő szervezetek, mesél nekünk őseiről. Az a terület, amely a szőnyegkészítés természetes hazájának mondható, a Földközi-tengertől egészen Kína közepéig terjed, és övezetszerüen vonul át az ázsiai kontinensen. Ez az óriási terület Törökországot, a Kaukázus vidékét, Iránt, Irakot, Nyugat és Kelet Turkesztánt, India és Kína északi részét foglalja magában. (1. rajz) A hideg éjszakák és zord telek ellen sokoldalú használati eszköznek bizonyult a szőnyeg. Minden szőnyegkészítő körzet sajátos rajzolatokkal és színvilággal rendelkezik, ennek köszönhetjük, hogy az összemosódások ellenére többékevésbé meg tudjuk nevezni származási helyüket. A meghatározásnál vizsgáljuk a színezék összetételét, a csomózási technikát, a csomók sűrűségét, a motívumkincsből következtetni tudunk a szőnyegkészítő város nevére, és - nem utolsó sorban - segítségünkre vannak azok a középkori főként itáliai festőművészek, akik szívesen ábrázoltak festményeiken egy-egy szép szőnyeget. Míg a nyugati otthonokban művészeti tárgy, addig a keleti lakóhelyek legfontosabb berendezési tárgya ma is a szőnyeg, ami elkísérte a muzulmán embert a bölcsőtől a sírig.