Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Lépező, csapdázó madarászok csíziója Szegeden, 1997

Az öreg Cserényinél (Cserepes sori néhai lakos) és OMEGÁTÓL (aki Farkas néven anyakönyveztetett - bátyja a vak Farkas volt - s úgy mondták „hogy öt apja volt") lestem el a lapkészítés technikáját. Elmondásuk szerint Ök is így tanulták, s pontosan betartották a receptet. A fagyöngy termését összegyűjtve fahamuval keverték és főzték kevergetés közben kis tűzön. Egy idő után sűrű „kulimájsz" lesz teli-teli kemény magokkal. Amikor kellően besürűsödött, kidörzsölték belőle a magokat. Ezt a rendszerint öklömnyi gombócot dunsztosüvegbe tették, s víz alatt tárolták, ez zöldesbarna és igen büdös! Amikor használni akarták, ekkor volt szerepe a baltafoknak. Ezzel teljesen kiverik belőle a vizet és hajolajjal (1958-ban jegyeztem föl) pontosan úgy keverik, hogy a kellő hőmérséklethez állítják be. Ez azt jelenti, hogy a fölhasználáskor odakünn enyhe idő, vagy éppen farkasordító hideg van-e? Az olajjal tehát már nem főzik. S csak ezután kerül be a léptáskába. TÍMÁR nevű madarásznál (1960-as évek elején) láttam, firniszből égetéssel készített lépet ma is használják. A lépvesszőt ügyes húzásokkal és kipödréssel lehet ragacsossá tenni. A kihelyezett „ hüvelyen " lévő vesszőkbe ragadt madarakat meg kell tisztítani a ragadós léptől. Ezt régebben fahamuval dörzsölték le a szárnyak tollairól, de ma már leginkább földdel, homokkal, ritkábban benzinnel teszik. A lépvesszök felújítását ún. kipödréssel végzik - eső után, vagy pl. mínusz 15 C°-nál. A megfogott madarakat ma is zacskókba teszik. Ezeket ma lepedővászonból - minél mosottabb annál jobb - készítik, „babapertlivel" az oldalán. Minden madarat külön zacskóba tesznek, hiszen pl. „ha két-három meggyvágó kerül egymás mellé mögölik, mögharapják egymást". A tojó példányokat rendszerint eleresztik, csak a hímeket tartják meg pénzkereset miatt; - „öröm ami énekel, a hímeket fizetik így mög"... Az „öreg" Cserényi mesélte el a vörösbögy (Erithacus rubecola) betegséggyógyító hatását; a vörösbegy fogást lépes vöröspaprikának nád végére tűzésével lehetett gyakorolni. ,^4z vörösbögy ötetése nehézkös télidőn - ha magevők közé zárjuk kalickába, betög embör ágya fölé, hamar eldöglik... kiszítta a betegségöt, mögmaradt a betög embör... ugyi. " Érdekes az erdei pinty hímek fogása tavaszidőn! Egy kis hívókalickába egy hímet s egy lépvesszőt tesznek. A revírjét védő pinty hím a „betolakodó" énekét hallva odarepül, igyekszik elűzni, s így mögragad. Zacskóba téve, 500 rnéterrel arrébb megy a madarász, újra leteszi a hívókalickát a pedzett lépvesszővel s újabb hím pintyet (Fringilla coelebs) fog, megy tovább, azután megint tovább; revirről revirre - „ilyen is van"...