Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: A makói múzeum történeti arcképei

1924. január 1-től az ország délkeleti sarkában vergődő 3 megcsonkított vármegyét, egy, közigazgatásilag egyelőre egyesített megyévé olvasztották össze, s ezzel megszületett Csanád-Arad-Torontál k.e.e. vm. így kerülhettek a volt torontáli vármegye képei a csanádi vármegyeházára. (Erősíti feltevésíínket, hogy a restaurálások során a 7 ismeretlen képből hatot torontáli főhivatalnokként határozhattunk meg, s csak egy volt közölük régi Csanád vármegyei főispán.) Ugyanez a megyei összeolvadás ad magyarázatot a két Erzsébet királyné képre. A csanádi 1869-ben, a torontáli 1900-ban készült. Találkozni csak 1924 után találkoztak, mikor a Karlovszky Bertalan által festett kisebb és fiatalabb kép bekerült a „közös" vármegyeháza főispáni nagy szalonjába, míg a régebbi és nagyobb, Székely Bertalan által festett kép maradt a régi helyén, a közgyűlési terem elnökségi asztala mögött. Ugyanígy Torontál vármegye székházát díszíthette V. Ferdinánd és Andrássy Gyula képe, hiszen ezekről a csanádi feljegyzések semmit sem tudnak. Návay Lajos képének története ismert. A mártírhalált halt képviselőházi elnök, korábbi Csanád vármegyei alispán képét 1925-ben rendelte meg a vármegye Héya Zoltántól és díszközgyűlés keretében 1925. június 30-án leplezték le a fényképről készült festményt. Justh Gyula egész alakos, hatalmas portréját Makó város - kinek országgyűlési képviselője volt majd 30 éven keresztül - rendelte meg 1905-ben Vastagh Györgytől. E képről készíttetett másolatot a vármegye 1930-ban Héya Zoltánnal. A kisebb mellkép, tehát a vármegyeházáról, a nagyobb, egészalakos portré a városházáról került be a múzeumba. Szintén a városházáról származott Kossuth Lajos másik egészalakos portréja. A képet 1955ben festette a városi tanács részére Csikós Miklós, hódmezővásárhelyi művész. Befejezésül és e kis írásunk összefoglalásaként a jelenleg is múzeumban őrzött 24 történeti arckép hajdani - két világháború közötti - elrendezését a következőképpen kíséreljük meg felvázolni. A közgyűlési terem déli (fő) falát az uralkodó pár két nagyméretű szimmetrikusan elhelyezett képe díszítette. Az erkély felől Erzsébet királyné Székely Bertalan kitűnő alkotása - a folyosó felől pedig a fiatal I. Ferenc József piros huszártiszti atillában ábrázolt, Than Mór által festett képe függött. (E két kép közé helyezték el 1936-ban a kormányzó képét.) Az ajtók felett Návay Tamás (I.) főispán és Návay Lajos alispán, később képviselőházi elnök képe, az erkély felőli ajtó után pedig Lonovics József főispán képe volt elhelyezve. Mellette, már az erkély felőli falon Meskó Sándor főispán képe függhetett. A terem hátsó (északi) záró falát ugyanígy két szárnyas ajtó tagolja. Itt volt Széchenyi István nagyméretű képe és mellette Kossuth Lajos ugyan-