Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei

az üzletet, és várták a nyereséget, vagy legalábbis azt, hogy a saját hagymájukatjobban el tudják adni, mintha kereskedőnek adnák. Szövetkezeti motívum mindössze annyi volt ezekben a kezdeményezésekben, hogy egymást jól ismerő hagymakertészek szövetkezeti alapon adták össze a tőkét, s hogy elsősorban saját árujuknak értékesítésére gondoltak. Minden más tervük, szándékuk és cselekedetük kereskedői volt, és a kereskedői haszon megszerzése volt a legfőbb vágyuk. Hogy mennyire nem volt igazi szövetkezet egyik korábbi kísérletezés sem, azt legjobban mutatja az, hogy nem egy részvénytársasági formák között alakult meg, és azokat a szövetkezeteket is, amelyek jog szerint szövetkezetek voltak, a kertészek részvénytársaságoknak nevezték. A vesztét az okozta ezeknek a szövetkezeteknek, hogy nem volt annyi tőkéjük és olyan biztos kereskedői vezetésük, amely kibírta volna a természete szerint veszélyes hagymaüzlet áringadozásait. Magánkereskedő sincsen egy sem e szakmában, aki ne vesztette volna el már legalább egyszer vagyonát, a szövetkezeteknek is át kell ezen esni. Az átesés azonban a szövetkezet számára minden esetben bukást jelentett, az újrakezdés pedig szükségszerűen új alapítást." Állami támogatással 1927 áprilisában alakult meg a későbbiekben nagy szerepet betöltő METESZ (a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete). Magába egyesítette a Makói Hagymatermelő és Értékesítő Szövetkezetet, a kecskeméti székhellyel működő Alföldi Gyümölcs- és Zöldség Értékesítő Szövetkezetet és a nyíregyházi Burgonyatermelő és Értékesítő Szövetkezetet. Az új szövetkezet Makó, Kecskemét és Nyíregyháza központtal működött. Alelnöke Petrovics György, központi ügyvezető igazgatója Pongrácz Sándor, makói igazgatója Grün Imre volt. A világpiaccal és Európa hagymatermelő vidékeivel közvetlen érintkezést tartott, így a makói piacon tudta a hagyma árat irányítani. Az erős konkurencia kiküszöbölésére több makói céggel alkalmi egyesülést létesített. Az első csonka évben nyeresége 46 000 pengő volt. • Erdei Ferenc jól ismerte a METESZ-t, érzékletesen jellemezte szerepkörét: „Távolról sem hasonlít ez a tevékenység a holland exportszövetkezetekéhez. A METESZ (Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete) pl. egyszerű kapitalista exportvállalat, amelyben a szövetkezeti karakternek még attnyi szerepe sincs, hogy a tökét a tagok adnák össze, hiszen legnagyobb részt állami pénzzel dolgozik. Minden fönntartás nélkül kimondható, hogy a METESZ nem is szövetkezet, hanem államilag kezdeményezett export vállalat."

9 Az 1926-ban létrehozott Makó és Vidéke Hagymakertészeinek Szövetkezete mintegy háromszáz taggal kereskedőszövetkezet volt. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 1933-ra veszteséges lett, az üzletrésztőkének több mint fele elveszett, a 20 pengős üzletrészek értéke felére csökkent. Ekkor