Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei

sok erejében, akik készek lesznek egységesen föllépni a kartell ellen. „Lesz erejük a makói kertészeknek is, hogy a hagymakereskedők készülő kartelljeit is lehetetlenné tegyék, sőt megfelelő leckét is adjanak azoknak, akik ezt a népellenes szövetkezést megkötni készek".

3 A termelők ellenszervezkedése végül megbuktatta az Uniót, 1912. május 30-án kénytelen volt beszüntetni működését, kimondta feloszlatását.

4 A kertészek a kartell megalakulása után azonnal szervezkedni kezdtek. Kétszázötvenen gyűltek össze, mindnyájan egyetértettek abban, hogy a kereskedők kartelljével szemben szükséges a védekezés. Huszonegy tagból álló bizottságot hoztak létre a nagygyűlés megszervezésére. Az alakuló közgyűlésen több mint ezren vettek részt, kimondták az Egyesült Makói Hagyma és Zöldségtermelő Kertészek Értékesítő Szövetkezete megalakulását. A szövetkezet céljául a tagok termeivényeinek értékesítését mondták ki. A szövetkezetet mintegy nyolcszáz hagymakertész alakította meg egyenként húsz koronás üzletrésszel. A vezetőségben igen hamar jelentkezett a marakodás. 1911. július 1-től a szövetkezet kereskedelmi ügyvezetését Battka István kereskedő vette át, aki egyúttal tízezer korona értékben 500 üzletrészt vásárolt. Működése során rövidesen a szövetkezet alaptőkéje 17 000 koronáról 47 000-re nőtt. A szövetkezet életképesnek indult. 1911 őszére már „olyan eredményt mutat ki, amelyet büszkén vallhatna magáénak a legöregebb kereskedelmi cég is [...] Rövid négy hónap alatt 3 millió kétszázezer korona forgalma volt a szövetkezetnek". Battka István a szövetkezet igazgatósága tudtával merész és a társaság erejét túlhaladó bevásárlásokat eszközölt olyan nagybirtokosoktól, akiktől a szövetkezetnek nem lett volna szabad hagymát vennie. Ilyen áruért több mint százezer koronát fizettek ki. Az igazgatóság Battka István vezetésével olyan üzletekkel is foglalkozott, amelyek nem tartoztak a szövetkezet üzletkörébe, ezen több mint 11 ezer koronát veszítettek. Ilyen körülmények között szó sem lehetett nyereségről, Battka az 1911/12-es évei mérleget meghamisítva 59 643 korona 37 fillér nyereséget mutatott ki. Valójában a szövetkezetnek az első év végén 1447 korona készpénze volt. Ennek ellenére év végi jutalékot fizetett ki, az Arad-Csanádi Takarékpénztártól 31 000 koronát vett föl, ezt osztotta ki. A közgyűlés Battka elmozdításáról határozott. Az összes veszteség meghaladta 80 ezer koronát. A szövetkezet ideiglenes ügyvezetését Haffher Sámuel könyvelőre bízták. Ezt a bizalmi állást évi háromezer korona fizetésért töltötte be. Úgy tűnt, hogy a szövetkezet tevékenysége rendes kerékvágásba került, de fél év múlva kitudódott, hogy Haffher mintegy hatezer koronát sikkasztott. Ezt az összeget a fölfedezést követő nap megtérítette. A további vizsgálat során újabb 4317 korona hiányt állapítottak meg, Haffher bevallót-