Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei

TÓTH FERENC A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei Makón hagymások körében létrehozott első szövetkezeti mozgalom az állam gazdaságpolitikai és szociálpolitikai törekvéseként jött létre. Támogatója Darányi Ignác földművelési és Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter volt. A Makó és Vidéke Hagyma- és Zöldségtermelők Szövetkezete 1900. május 28-án alakult meg. Célja: a Makó és vidéke hagyma- és zöldségtermelőinek összefogása egyetlen érdekvédelmi szervbe, a helybeli piacon árszabályzó tényezőként működni, részükre a piacokon előnyös árat biztosítani, kedvező áron bérleti földek biztosítása, szállítási kedvezmények kieszközlése, az elért haszonból a tagok részesítése, áruhitel előmozdítása. Az alapszabály elfogadása után megválasztották a tisztségviselőket. Elnökség: elnök ifj. dr. Návay Lajos vármegyei főjegyző, alelnök Tökey Jenő, a Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület titkára. Igazgatóság: Pollák (Pongrácz) Sándor vezérigazgató, Gróff Gyula ügyvezető igazgató, Tőkey Jenő ügyvezető igazgató. Igazgatósági tagok: Badó Lajos országgyűlési képviselő, Berényi József, Eckhardt Oszkár, Fodor József, Haász Antal, Hervay István, Justh Gyula országgyűlési képviselő, ifjú Kristóffy József országgyűlési képviselő, Lukács Mór takarékpénztári titkár, ifjú Meskó Sándor földbirtokos, Návay Tamás földbirtokos, Rácz István termelő, Rónay Emö földbirtokos, Rónay Aladár földbirtokos, Szőnyi Ferenc termelő, Szentpéteri István termelő, Thaisz Géza főszolgabíró, Tö-ök Imre Csanád megye főügyésze, Vásárhelyi László, Varga István termelő. Választmányi tagok: elnök Vertán István Arad Csanádi Takarékpép ztár Makói Fiókjának igazgatója, Földessy János, Pintér Károly. Ügyész: Vizer Péter. A hagyma-szövetkezetről a kereskedők azt híresztelték, hogy ellenük irányul. Mivel a kereskedők nagy része zsidó volt, antiszemitizmussal vádolták az ellentábort. Mire a válasz: a szövetkezés éppúgy a gazdasági szabadság elvén érvényesül, mint a kereskedés. A másik tábor szerint a szövetkezetet a közóhaj, mondhatni a közszükség hozta létre, az érdekközösség szilárd bázisán nyugszik. Návay Tamás igazgatósági tag 1904-ben a szövetkezet válságos helyzetre egy kis könyvecskében hívta föl a figyelmet, hogy a szövetkezet nem azért alakult, hogy egy-két nagytermelő áruközvetítője legyen, hanem azért, hogy átlagos tagjai számára biztosítson értékesítési lehetőséget. Az 1903-1904. üzletévben összesen elszállított 3680 tonna áruból 11 nagytermelőre 1310 tonna esett, vagyis az összforgalom 31 %-a.