Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: Az első egyházi múzeum Szeged (1918-1950)

akik Glattfelder Gyula püspök kíséretében 1933-ban látogattak ide. Ugyan­ezen az oldalon 1933 október 24-i dátummal találjuk Buday György és Ortutay Gyula nevét beírva. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az Alsóvárosi Ferences kolos­torban létrejött egyházi múzeum Szeged városában igen fontos kulturális, és a jó értelemben vett kultúrpolitikai szerepet játszott az általunk vizsgált idő­szakban, elsősorban az 1918-1938 közti szakaszban. A későbbi bejegyzések arra utalnak, hogy akkor is volt látogatottsága, de kisebb számban. (Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a vendégkönyv elsősorban az illusztris emberek neveit tartalmazza, a bizonyíthatóan nagy számban idelátogató alsóvárosiak nevét gyakorlatilag egyáltalán nem találjuk meg.) Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy a már fentebb jelzett helyi látogatók létszámával nem kellene számolni. Hasonlóképpen szóbeli beszámolók és visszaemléke­zések jelzik, hogy a több tízezer hívőt számláló Alsóvárosi plébánia vonzás­körzetéből, iskolákból sok látogató érkezett az év különböző időszakaiban. Megjegyzendő még, hogy ismételten előbukkannak a Délvidékről időről­időre visszalátogató ferences szerzetesek nevei, akik Radnáról, illetve a Ju­goszláviához került egyéb kolostorokból (hacsak tehették) Szegedre látogat­va, vagy a városon áthaladva a kolostort és a múzeumot mindig útbaejtették. Elmondhatjuk tehát, hogy az a központi szerep, amit az Alsóvárosi templom és kolostor évszázadokon át a délmagyarországi régióban játszott, az 1918-ban létrejött egyházi múzeuma révén még inkább kiterjedt és fontos­sá vált, különös tekintettel a trianoni békében szétszabdalt magyarság össze­tartozásának, lelki gondozásának és magyarság tudatnak a fenntartásában. A kolostor múzeumában található műtárgyak elsődleges kultúrtörténeti és iparművészeti jelentőségükön túl így váltak fontos szellemi örökség és iden­titás hordozójává. * * * A II. világháború utáni politikai-közéleti helyzetben a ferences rendi szerzetesek is nehezebb körülmények között ténykedtek. Zadravecz Istvánt népbíróság elé állították, Szeged-Alsóváros lelkes házfőnökét, Schneider Vencelt elhelyezték. Az egyházi múzeum még létezett, néha-néha fogadott látogatót. 1950 júniusában a rend itteni kolostorát is lefoglalták, a szerzete­seket elvitték. Szerencsére a műkincsegyüttes a létrehozott, világi plébánia tulajdonába került, és gyakorlatilag ugyanabban az épületrészben maradt, ahol eredetileg volt. Átvészelte a pártállam négy évtizedét és az 1989-ben visszatérő ferences rend ismét átvehette a gyűjteményt. Az 1990-es évek műemléki feltárása és helyreállítása során az egykori vas csigalépcsőt elbontották, a folyosórészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom