Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Béres Mária: A csomorkányi kutatások múltja, jelene és jövője (Az 1991-1996. évi ásatások eredményeinek vázlata)

közötti területtel lehet azonos. A „temérdek össze-vissza embercsontokon kívül 16. századi pénzeket" találtak. Óvatosan azonosítható az itt előkerült pénz I. Ferdinánd 1557-es dénárjával, Miksa 157l-es obolusával, melyekről egyéb XVI. sz-i pénzek mellett Szeremlei irodalmi hagyatékában van említés. Ezen a részen 1993 során végeztünk szondázást, s a középkori temető szélét, valamint a XII-XIII. századi temető egyik részletét tudtuk meghatározni. 3. Szintén 1895. aug. 21-én vonultak át az egykori ásatok a szomszédos Kokovai földre, ahol más alkalmakkor földmunkák során a tulajdonos gyakran bukkant embercsontokra. Ismereteim szerint az akkor átvizsgált földdarab nagyjából megegyezik az 1994-ben a templomtól Ny-ra általam átvágott terület legkülső sáncárkával (4. kép). A múlt század végi hitelesítés itt csekély eredménnyel zárult. Szeremlei első állítása szerint „embercsontoknak nyomára se akadtak", később mégis megjegyzi: „két hajgyürü és egy kis ezüstpénz került ki a csontok közül". Ez utóbbi leletek egyike lehet a gimnáziumi gyűjtemény 2219-es számú tárgya, egy bronz huzalból hajlított, sima S-végű hajkarikája, valamint Báthori István lengyel király (+1586) ezüstjei?), vagy garasa (?). 4. 1895. szeptember 28-án még Hajnal Pál tanyája környékét is szondázták. Ez a munka a templomtól Dk-re 150 m-re eső teleksor egyikét érinthette (4. kép). Innen korábbról már vaspatkó, vasbárd, edénytöredékek és I. Ferdinánd 154l-es, valamint II. Rudolf (1562-1612) dénárjai voltak ismertek a gimnázium gyűjteményében. A feltárt területen „2-3 ásónyom mélyen tűzhelyek, katlanok, edénytöredékek és konyhai hulladékok jöttek elő. Az egyik tűzhelyen ép, kisebb fajta agyagedényt, valamint egy kis korsót" is megfigyeltek. Most tekintsük át röviden az 1991-1996 között végzett ásatások és műemléki felmérések eredményeit. 1. Bebizonyosodott, hogy a templom egy minden bizonnyal kora Árpád-kori mottéra épült, amelyet a XIII. sz. vége - a XIV. sz. eleje között jelentősen, a 15. sz. közepe táján csak 50-60 cm-rel megemelték. A templomtól D-re, valamint a középkori templom Ny-i harmadában Árpád-kori temető részletére bukkantunk anélkül, hogy bizonyítani tudnánk e temető soros pogány, vagy templom körüli keresztény voltát. 2. Árpád-kori templomra egyetlen darázskő, valamint számos tégla thermolumineszcens vizsgálati eredménye utal, ez utóbbiak szerint az egyház a 12. század utolsó harmadától a 13. század második harmadáig állhatott fenn. 3. Bizonyítottuk, hogy a dombon XIII-XIV. sz. fordulóján egy sokszög szentélyzáródású gótikus templom épült meg, minden bizonnyal jelentős