Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Dudás Lajos: Csongrád szakrális emlékei

A szőlőkben áll a Mészáros kereszt az Uraság útján. Fogadalomból építtette Mészáros József. 1944. október 8-án mint polgár itt vészelte át az oroszok bejövetelét. A tanyai iskolák keresztjei. A 16 tanyai iskola többségénél a környező lakosság állíttatott keresztet és haranglábat. Ez a folyamat a múlt század második felétől a második világháború befejezéséig tartott. Ezek anyaga általában beton. A múlt év első felében sorra jártuk a bel- és külterületi kereszteket. A 36ból csak három volt igen rossz állapotban. Egyet-egyet ma is megújítanak. 1995. szeptemberében a szentesi országút mellé egy újat is állítottak. Valamikor Csongrád lakosságának 40 %-a lakott tanyán, ennek ma csak egy töredéke éli ezt a nehéz életet. Ennek ellenére a határban levő szobrokat, kereszteket a környéken lakók gondozzák, takarítják, javítják, virággal díszítik. A vallásgyakorlás legfontosabb helyei a templomok. A bennük található szakrális tárgyak, emlékek stb. leírása nem fér bele e rövid előadásba. Eltűnt, elpusztult, elbontott és fel nem épült templomok. A csongrádi várispánságot Szent István alapította, ezzel egyidőben megszervezték a csongrádi főesperességet is. Legkorábbi írásos emlék a csongrádi plébániáról 1075-ből való. A tatárjáráskor a város elpusztult, de a főesperesség megmaradt egészen 1992-ig. A török előttikor templomairól semmit sem tudunk. A mai Szent Rókus templom helyén vagy környékén a 16. sz.-ban már volt templom. A hódoltság idején a katolikus egyházi élet végig fennmaradt. Szegedről jártak ki ferencesek, a városban licenciátus működött. A törökök valószínűleg mecsetté alakították át a katolikus templomot. Evlia Cselebi szerint Csongrádon több mecset és dzsámi volt. 1704-ben a megérkező első katolikus papot, Goricsánszki Lászlót egy nádból készült kis kápolna várta. Két év múlva fából, kőoszlopokkal erősített, zsindelytetős kápolnát emeltek a Rókus tér 4. sz. ház udvarán. Ez 1709ben leégett. 1722-ben Schlick Lipót, a város akkori földesura átadta az egyháznak a katonai raktárnak használt épületet, ez a mai Szent Rókus templom. Az épület valószínűleg már korábban is templom volt. 1738-ban a pestis elmúlta után az akkori temető közepén egy Szent Rókus kápolnát építtettek a hívek. Ez 1784-ben, a Nagyboldogasszony templom felépítése után 15 évvel később bontásra került. Berendezését a Szent Rókus templomnak adták. A Csongrádhoz tartozó Felgyő kertészközségben már a 18. sz.-ban volt kápolna, Szent Istvánról elnevezve. 1866-ban a Károlyi grófok felszámolták a községet, de a kápolna egy ideig még megmaradt. A második világháború