Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Szeged-Fehér-tó madarai és a légvezetékek kapcsolata
CSIZMAZIA GYÖRGY Szeged-Fehér-tó madarai és a légvezetékek kapcsolata A Fehér-tó és közvetlen környezetének a madárvonulásban betöltött szerepe A tavaszi és az őszi madárvonulás hazánk területén elsősorban a folyók mentén zajlik. így a Fehér-tó a madarak légi útvonalába esik. Az alföldi madárpopulációk számára fontos gyülekezési hely, az északról érkező fajoknak pedig megálló-, pihenő- és táplálkozóhely. Vannak olyan fajok is, melyek csak egy-egy éjszakára pihennek itt meg, de olyanok is, melyek akár több hétre is megszakítják vándorlásukat. Az északról érkező vendégek a Tisza vonalát követve érkeznek, majd éles fordulattal húznak be a tó területére. Ott számukra mindig a legmegfelelőbb táplálékot nyújtó, illetve az ő igényeiknek leginkább megfelelő éjszakázóhelyet keresik meg. A legmegfelelőbb táplálékot, a 1 imicolák esetén a leeresztett tavak kínálják. Itt a sárban, iszapban rengeteg féreg, lárva, csiga található, amit a madarak csőrükkel szedegetnek össze. A kormoránok (Phalacrocorax carbo) melyeknek több ezres csapatai szoktak esetenként itt időzni - általában a 1025 centis halakat kedvelik, és azokon a tavakon tanyáznak, ahol az elsőéves halak élnek. Az úszó és bukó récék elsősorban vízi növényzettel, szúnyoglárvával táplálkoznak. Itt a halgazdaság területén elsősorban a halaknak kiszórt haltápot, kukoricát, búzát is fogyasztják. Tehát azokon a tavakon tartózkodnak a legszívesebben, ahol a lehalászás még nem történt meg, de a leeresztését már megkezdték, így a víz mélysége kb. 60 cm alá süllyedt. De vannak olyan fajok is, pl.: nyári lúd (Anser anser), a nagy lilik (Anser albifrons), a daru (Grus grus), melyek táplálékukat elsősorban a környékbeli mezőgazdasági területekről szerzik, és csak éjszakázni járnak be a tavakra. A gémféléknek is elsősorban az elsőéves és ennél fiatalabb halakkal betelepített tavak szolgálnak megfelelő táplálékkal, de a nagyobb példányokat is megszigonyozzák (szürke gém). Az éjszakázóhely megválasztásánál döntő szerepet az alaki felépítés játszik. A madarak igyekeznek optimális helyen éjszakázni, tehát pl. a leeresztett tavak sárpadjain töltik az éjszakát. Jellemző és természetes, hogy azonos fajok, illetve azonos alkatú madarak keresik egymás közelségét. Nádi énekesek, illetve más énekesek is éjszakáznak a tavakon, de ezek elsősorban a gyér part menti nádasokat és sasos foltokat részesítik előnyben.