Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: XVIII. századi gazdasági számadások Kiskunmajsán

a vágómarhák darabját 3 Ft 19 kr. és 11 Ft 30 kr. közt vásárolták. A juh és a bárány ára páronként 1 Ft és 1 Ft 23 kr., 1 font hús 2-4 kr., 1 font faggyú 6 kr. volt. A malomból szintén nem sok haszna volt a községnek. Hozadéka éppúgy mint a mészárszéké leginkább a konvenciók biztosítására szolgált. Földhaszonbér és fűbér címen már több hasznuk volt, de csak addig míg Jakabszállás-pusztát is fel nem osztották. Meg kell emlékeznünk még egy Demeter nevű görög szatócsról, aki Üllésröl együtt jött a megszállókkal. Nála vásárolta a község füszerszükségletét. 1769-ben a bolthelyiséget 40 forintért bérelte. Az 1745-ben történt Canonica Visitatio tanúsága szerint a plébános konvenciója évente 1 mázsa hús, 1 mázsa só, fél mázsa vaj, 60 font helybeli készítésű sajt, 20 font faggyú, 7 akó bor - ebből 1 akó a szentmiséhez szolgált - 7 öl tűzifa, 8 szekér széna, 12 kila őszi- és 8 kila tavaszi gabonavetés, melyhez a magot maga a plébános adta, a termést viszont a hívek takarították be. Volt ezenkívül még veteményesföldje egy teljes telekkel, melyet bérbe adott. Ehhez még 40 kila búza ingyenes őrlése járult, azonkívül minden házaspártól 55 dénár készpénz és egy kila búza a stóla jövedelmen kívül. A mázsa alatt az 56 kg-os bécsi mázsa értendő, 1 kila 46,89 liter - körülbelül fél hold földbe való vetést jelent. A kántor évi konvenciója 50 font hús, 50 font só, 10 font faggyú, 6 icce vaj, 4 szekér széna és 3 öl tűzifa volt. Kapott még 5 kila őszi- és 5 kila tavaszi vetéshez külön földet. A stóla mellett külön jövedelme volt még a gyermekek tanításából, kik után fejenként 1 forintot fizettek. Időközben a kántor konvenciója is módosult, a plébános által élvezett naturáliák felét kapta. 1763-ban elkészült az első iskola. A tanító évi konvenciója 30 Ft, 50 font hús, 50 font só, 13 font faggyú, fél szalonna vagy 4 Ft és két szál tűzre való fenyőfa, amit a község fizetett. Emellett minden gyermek után egy véka rozsot kapott a szülőktől. 1763-ban a jegyző évi bére 35 Ft, 50 véka gabona, 100 font hús, 20 font faggyú, 8 icce vaj, egy hízó vagy 8 forint, 50 fő káposzta, fél font bors, 4 szekér széna, 4 szál fenyő, 3 szekér fűtőanyag, 2 pár csizma. Ehhez járult még a konvencióba kapott gabonának az ingyenes őrlése. Később aljegyzői állást is rendszeresítettek, akinek fizetése a jegyzőéhez volt hasonló. Néhány szegődményes béréről: 1742-ben a községi kocsis fizetése 5 Ft, 16 véka gabona, 2 véka köles, fél szalonna, 5 icce vaj, 12 font bőr, egy pár csizma. 1746-ban az ökörcsordás bére: 4 ökör után 1 véka búza vagy egy ökör után 2 garas, 2 ökör után egy kenyér, nagy szűr, süveg, 2 pár bőrkapca.