Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Egy jellegzetes szegedi vállalkozó-iparos élete (Czúcz Ferenc 1883-1977)

Küzdelmes évek következtek. 1915 elején őt is besorozták és kiképezték, de mivel értett a cséplőgépkezeléshez, gépészi képesítése is volt, tudott maga helyett harctérre indulót állítani, felmentést kapott. A háborús években a Pálffy gépgyárba osztották be, két esztergapadját is odavitte. Többnyire hadi munkát végeztek. Cséplési idényben Oszentivánon, illetve Újszentivánon cséplőgépkezelőként dolgozott. A terményben kapott kereset: búza, árpa, zab, kukorica, só egész évben kitartott. „A háború után a műhelyben nem sok munka volt. " - írja önéletrajzában. „A 20-as és 30-as évek között cséplőgépekkel is dolgoztam, illetve volt cséplőgépem. 1925-ben két cséplőgépet is átalakítottam magánjáróvá búzáért, mert a pénz, illetve a koronaérték nagyon romlott. " 1923-ban bércséplésre váltott ki iparengedélyt. Ennek az időszaknak az emlékét is őrzi fénykép. A gazdasági helyzet rosszabbodását újabb szakterületek müvelésével igyekezett áthidalni. Malomhenger rovátkoló és csiszoló gépet vásárolt, majd 1930-ban társasviszonyba lépett volt tanítványával, Csurgó Lászlóval és testvérével, Zoltánnal. Autó- és gépjavításra és Bosch szolgálatra rendezkedtek be. A másfél évig tartó, veszteséggel záró közös cég dokumentuma két fénykép. Egyik a mühelyudvarban készült, a másik egy autós kiránduláson. A képen látható Citroen nem saját tulajdon, hanem a mezőgazdasági gépkereskedő, Mihályi Adolf testvéréé volt, amit a Czucz-Csurgó műhely tartott karban, garázsírozott, ezért időnként használhatták. Czucz Ferenc mindkét fiát kitanította a szakmára és fölszabadította az érettségivel egy időben. Lányának üzletet akart nyitni, de Anna később mégis tanítóképzőbe, majd tanárképzőbejárt. 1942-ben Szabadkán kezdett tanítani matematika-fizika szakos tanárként. Idősebb fia, János 1943-ban repülő századosként balesetben meghalt, kisebb fiával, Ferenccel ketten dolgoztak 1945-ben a műhelyben. Tanulót nem tartott. Az üzemek és malmok államosításával végleg megszűnt a kereseti lehetőség. Az egykori népes műhely, kisüzem fölszereltségét az 1948-ban megtartott üzemvizsgálat

2 mutatja: 3 db esztergapad, 2 hengercsiszoló, 1 gyalugép, 1 hengerköszörü, 2 fúrógép, 1 fémfürész, 1 csiszológép adta több évtizeden keresztül a Czucz család megélhetését. 1951-ben belépett a Kisipari Szövetkezetbe, ahol saját műhelyében alkalmazottként dolgozott még 10 évet, majd 77 évesen nyugdíjba ment. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy egy írógép adományozása, ami önmagában is értékes tárgy, hasznos adatokkal és fotódokumentumokkal gyarapította a szegedi iparosokról és a Katolikus Legényegyletről alkotott képünket. Ha hozzátesszük, hogy az 191 l-es címtárban 42 lakatos mester szerepel, az 1927-es útmutatóban 24 géplakatost sorolnak föl, 1930-ban 69-et,