Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel

zervatív-agrárius ideológiáját képviselte - azt bizonygatta, hogy „felesleges az új párt, mert minden földművelő őnáluk van".

34 Mármint a Nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula kézfogása után 1919. november végére megalakult Keresztény Kisgazda és Földmíves Pártban. Mindezek Csizmadiáékat nem térítették el szándékuktól. December 21-én Mátyásföldön megrendezték a Földmunkások és Kisebb Birtokosok Pártjának első kongresszusát. Ezen - saját állításuk szerint - 116 község 84 küldöttje volt jelen. A párt elnökévé Csizmadia Sándort, alelnökévé Takács Józsefet választották. A vezetőség tagjai lettek: Rajki Sándor, Kálmán Imre, Németh András, Laskai Mihály és Horváth István. Elfogadták az új párt programját, amely a Szántó-Vető 1920. januári számaiban jelent meg. Ennek elemzésére azonban itt most nincs lehetőségünk. Fontos még megemlíteni, hogy a Tiszántúl román megszállás alóli felszabadulása után 1920. júniusában az ott megtartott nemzetgyűlési választásokon Csizmadia Sándort az orosházi kerület képviselőjévé választották. 1920. július 11-én Orosházán 7 megye 183 községének képviselői megalakították a Magyarországi Munkáspártot. 1921. április elején a mindszenti választókörzetben megrendezett időközi választáson e párt jelöltjét, Andaházy Kasnya Bélát választották meg képviselőnek. E pártokat, illetve jogutódait, - amelyek elsősorban a Viharsarokban találtak társadalmi bázisra - Bárány Ferenc álmunkáspártoknak minősítette.

35 Én Csizmadia Sándort és pártját sokkal inkább a Várkonyi István által vezetett mozgalom, illetve a Független Szocialista Párt, majd a Mezőfi Vilmos által megszervezett 48-as Függetlenségi Szociáldemokrata Párt folytatásának tekintem. Egy a nemzeti eszmét elfogadó, de a szocialista elveket megtartó baloldali földmunkásokat és szegényparasztokat tömörítő parasztpártnak. Amely sok vonatkozásban mintája és előzménye lett az 1925-ben megalakított Vági-féle pártnak, az MSZMP-nek. E feltevés bizonyítása természetesen még további kutatásokat igényel, amely az elkövetkező évek feladata lesz. JEGYZETEK 1 Szántó Béla: A magyar munkásmozgalom 1914-ig. Bp. Athenaeum, i.m. 2 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 1900-1907. 3.k. Szikra, 1955. 603.p. és a 282-283.p. 3 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Kossuth I.V. 1966. 218.

p., Munkásmozgalom Történeti Lexikon, Kossuth 1986. 38. és 160.p. 4 Magyarország története. Gondolat, 1967. II. k. 318.p.