Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel

SIPOS JÓZSEF Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel E témával nem foglalkozott érdemben a szakirodalom. Csizmadia Sándor nevét hiába keressük a Szántó Béla - kutatók által ismert - 1947-es munkásmozgalom-történeti könyvében.

1 Az 1955-ben megjelent A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 1900-1907. című kötetben is neve csupán egyetlen helyen szerepel. Ugyanakkor a kötet névmutatójában Csizmadia neve mellett ez olvasható: „Szociáldemokrata vezető. A 90-es években jelentős agitátori és újságírói tevékenységet folytatott. Szerepet játszott a forradalmi parasztmozgalmak megbénításában. Éveken át tagja volt a pártvezetőségnek. 1918-ban a Károlyi-kormányban földművelésügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság, majd a Horthy-fasizmus idején áruló munkásellenes tevékenységet fejtett ki."" A dogmatikus marxista történetírás e minősítését lényegében megismételte minden - az elmúlt évtizedekben megjelent - munkásmozgalom-történeti lexikon.

3 Csupán annyi változás történt, hogy 1967-től elismerték: Csizmadia Sándor a Tanácsköztársaság egyik földművelésügyi népbiztosa lett.

4 E tisztségből való eltávolításának okait azonban nem tisztázták. A Csizmadia Sándor életútjával kapcsolatos szakmai és politikai sivárságot, illetve érdektelenséget csupán Bárány Ferenc 1979-ben megjelent tanulmánya törte meg. Ebben ő - helytörténeti aspektusból - felvázolta Csizmadia Sándor és az általa megalakított „álmunkáspártok" 1919 utáni évtizedben végzett politikai tevékenységét.

5 Az általam vállalt témát azonban csupán érintette. Csizmadia Sándor történeti értékelésével kapcsolatos problémákra - a rendszerváltás után - Farkas Dezső tanulmánya hívta fel a figyelmet.

7 Ebben ő rámutatott, hogy „Csizmadia Sándor életének és tevékenységének eddigi leírása és értékelése elnagyolt, felületes, nem ritkán eleve negatív attitűdöt tükröző, tényszerűségében is nemegyszer pontatlan, s főként: meg sem kísérel a felszín alá pillantani, megérteni politikai vagy emberi magatartása jelentősebb változásának okait, eredőit, összefüggéseit."

8 A Farkas Dezső által felsorolt Csizmadia-rejtélyek sorából én most csupán eggyel kívánok foglalkozni, azzal, hogyan vált az „internacionalista" Csizmadiából „nemzeti szociáldemokrata" 1919 őszén. Ezt a kérdést ugyanis ő is csak megfogalmazta, de nem válaszolta meg.

9 Közismert, hogy a Tanácsköztársaság - román királyi hadsereg általi megdöntése lehetővé tette az ellenforradalom kibontakozását, majd győzelmét. A városi és falusi proletárok legkövetkezetesebb és legaktívabb vezetőit kivégezték, bebörtönözték, vagy internálták. így a munkásmozgalom kritikus