Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter. Fényképalbum és cikkgyűjtemény az I. világháborúból. (Surányi Lajos írásai és fényképek az olasz frontról)

kolódzó két egészségügyi katona kontrasztja jól érzékelteti a háborús halált természetesnek és mindennaposnak felfogó emberek rideg közönyét. Ez a fényképes témamegjelölés a leghatásosabb bevezetés és illusztráció Surányi fentebb idézett ajánlásához. Egy háborús memento mórit vettünk a kezünkbe. Tudatos szerkesztőre vall e bevezető képpáros után található kézírásos magyarázatféle, amelyben sűrítve közölte a szerző, hogy miért csak az olasz frontról vannak cikkei, tudósításai: „... részt vettem már az első és nagyon keserves galíciai hadjáratban is. Az itt tapasztalt szörnyűségekről azonban nem volt alkalmam leírásokat közöltetni. (Akkor még nagyon kemény volt a háborús cenzúra, és még el sem találtuk a megfelelő hangot.)"

3 Ezekkel - az egyébként a Népszavában megjelent cikkecskékkel - nemcsak az elrettentést kívánta erősíteni, hanem volt egy másik szándéka is. Azt is akarta velük bizonyítani, hogy a Monarchia cenzúrája még a háború szörnyű éveiben sem ütötte ki kezéből a tollat, míg - később - a Cseh Köztársaságban, a demokráciában teljesen elnémították a wilsoni elvek és demokrácia szentsége és sérthetetlensége ellenére. Ahhoz, hogy mindezt megértsük, végig kell tekintenünk Surányi Lajos életpályáján. Parasztszülők gyermekeként Csongrádon született 1885. június 23-án. Az elemi iskola elvégzése után kanász, napszámos volt, majd 1894 nyarán a csongrádi nagyréti gát építésénél talicskahúzó gyermek. 1897-ben nyomdászinas lett Weisz Márk nyomdájában, ahol 1903-ban szabadult fel. Alföldi, erdélyi és dunántúli vándorlás után a budapesti főiskolai nyomdában dolgozik, majd Kassára kerül, ahol a szociáldemokrata párt vezetőségébe is beválasztják. Gyakran ír a Kassai Munkás című lapba, melynek 1909-ben a szerkesztője lesz. A Rózsahegyi Textilgyárról szóló riportjára Révész Béla is felfigyelt, s a Népszavában közölte ilyen dicsérő szókkal: „textilgyári riportja ... egyesen izgalmas, a benne fölhordott anyag megrendítő, kitűnő agitációs közleménye lesz a Népszavának."

4 A Kassai Munkásban megjelent elbeszélései, cikkei, riportjai igen népszerűvé tették a lapot. A világháborúban először az orosz fronton volt katona, majd 1915-től az olaszon, ahonnan a Népszavát tudósította. 1920-ban a kassai kerület (szociáldemokrata) országgyűlési képviselője lett a prágai parlamentben, de mandátumától egy év múlva megfosztották. Erre az eseményre utal a cenzúrára vonatkozó fentebbi keserű megállapítása. Ezután nyomdászként dolgozott 1929-ig, amikor is családjával együtt Budapestre települt át. Bekapcsolódott a szociáldemokrata párt munkájába. Politikai nézetei radikálisabbak voltak a hivatalos pártprogramnál. Alapkoncepciója szerint gazdaságilag helytelen volt a Monarchia szétzúzása, s az utódai-