Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: A Csongrád-bokrosparti, Gyójai Gazda Olvasókör századeleji története jegyzőkönyvei tükrében

nek, amikor a tagság figyelmét nyomatékosan az önálló székház felépítésére hívta fel.

6 Az eredmény nem is maradt el; az alakulás után négy évvel, 1912ben már fel is avatták a saját székházat, amelynek méretei ugyan szerények voltak (6x21 m-es), de az avatásra a vármegye tisztikara is felvonult Cikatricis főispán vezetésével, ezzel is elismerve az ilyen irányú törekvések jelentőségét a tanyavilág szellemi és gazdasági felemelésében.

7 Miben is volt más ennek a körnek a működése, mint a többié? Elsősorban abban, hogy a tízes évek elején erőteljes és részleteiben országos figyelmet is felkeltő, kitartó küzdelmet folytatott a tanyai központ - mint követendő minta - Bokroson történő kialakítása érdekében, ebben támogatóik voltak mindazok az agrárius erők, amelyek vezetői között találjuk a Magyar Gazdaszövetség irányítóit és Czettler Jenőt, aki az irányzat legképzettebb társadalomtudósa volt. Czettler két könyvében is - a Magyar mezőgazdasági szociálpolitikában (1914) és a Tanyai település és tanyai központokban 1913) - a bokrosi tapasztalatok nyersanyagul szolgáltak. Elméletének központi eleme a parasztság polgárosodásának elősegítése volt, amelyhez a legfontosabb eszköznek a szakmai és az általános műveltség emelését tartotta, s további vélekedése szerint „a feltételek megvalósulása esetén a kisgazdaosztály középosztállyá válásának problémája teljesen meg van oldva. "

8 Ő volt az, aki a fenti cél elérése érdekében már az első világháború előtt kezdeményezte a népfőiskolák rendszerének kiépítését. Anyag- és tapasztalatgyűjtő körútja alkalmával Czettler 1913 májusában részt vett az olvasókör közgyűlésén, ahol is felmérte a tanyaközpont kialakítása érdekében tett eddigi lépéseket (26 kérdőponttal), s előadásában kissé patetikusan vázolta fel a tanyaközpontok jövőjét, és azt, hogy mindehhez hogyan járult hozzá a bokrosi olvasókör, melynek tagjai „bár széjjelszóródva élnek, távol a civilizációtól és a kultúrélet megnyilvánulásaitól, mégis a haladás és fejlődés emberei. De nemcsak, mint egyes gyakorlati kérdést megoldók, hanem mint eszmetermelők is megelégedhetnek önmagukkal". Eddig a bokrosiakat dicsérő beszédrészlet, s ezután következzék a jövőkép: „S már most aranybetűkkel lehet a kör falára márvány lapon felírni, hogy e körből indult ki a mozgalom, mely 700 új község képződésének veti meg alapját. Új honfoglalás lesz ez. "

9 De mik is azok az eddigi eredmények, amelyek ismeretében Czettler Jenő ilyen elragadtatottan szólt a gazdakörről? Minden bizonnyal az az aktivitás, amit a kör tagjai, de elsősorban Kiss József kifejtettek a tanyai központok kialakításának elméleti megalapozásában. Szinte egy komplex település- és közigazgatás-tudományi munka körvonalai rajzolódnak ki előttünk, amikor Kiss József 1911 márciusi előterjesztését elolvassuk. íme a jegyző indítványa: