Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: A Makói Gazdasági Egyesület 110 éve

A Horthy korban Az egyesület történetében is új fejezet kezdődött. Új elnöke dr. Petrovics György a város polgármestere, majd országgyűlési képviselője. Segítségére 1922-től mint gazdasági elnök S. Bálint György volt. Az egyesületnek nagyon hiányzott a székház, hiszen csak béreltek helyiségeket. Egy főtéri ház megvásárlásával ez a probléma megoldódott. 1923. november 11-én avatták föl megyei és városi vezetők jelenlétében. 1926-ban megbízták Papp Józsefet - a Makói Ipartestület elnökét - egy díszterem fölépítésével is. A díszterem pár év múlva a város kulturális életének egyik központja lett. Ott kiállításokat, bálokat, tanfolyamokat, sporteseményeket rendeztek. Az egyesület dr. Petrovics György indítványára kérte a várostól Nagyatádi Szabó István díszpolgárrá választását mivel „a mai válságos időben népszerűségével, nyugodt mérsékletével és hazafiságával rendkívül jó szolgálatot tett a hazának." Az elnök szerint „a sok jogos fóldigénylő kielégítése nemcsak az ő érdekükben kívánatos és szükséges, hanem ez a város nyugalmának, a szociális igazságnak sőt a hagymatermelés és a hagymaexport miatt az egész ország közgazdaságának a kérdése is." A sikertelen földreformot követően a jogosultak 4%-a jutott földhöz. A hagymatermeléssel kapcsolatban S. Bálint György az 1933-as szegedi gazdagyűlésen kérte a makói hagymatermő terület zárt körzetté nyilvánítását. Az egyesület támogatta a makói hagymakertészek tömörüléseit is, ill. azok tervezett, de meg nem valósult összefogását. Valójában az egyesület gazdái közül soknak függött a termelése a kedvező kölcsönöktől, megfelelő áru és minőségű vetőmagoktól. Ezek biztosítására 1923. december 23-án létrehozták a Makói Gazdasági Hitelszövetkezetet, amely terményértékesítéssel is foglalkozott. Az egyesület vezetősége úgy vélte, a termelést modernizálni és ezzel öszszefüggésben minőséget kell termelni. Az egyesület évről évre rendezett termény- és állatkiállításokat és gazdanapokat, amelyeken a minisztériumi személyeken túl a Duna-Tiszaközi Mg. Kamara tagjai és többször egyetemi előadók is részt vettek. Az előadásokon hallottakat igyekeztek tanfolyamokon elsajátítani, amelyeket a Makói Gazdasági Népiskolával közösen szerveztek. Népszerűsítették a műtrágya és a minőségi vetőmagvak használatát. A makói Breuer Gusztáv mérnök tanyáján - a kamarával közösen - mintatelepet létesítettek. Megjelentek a traktorok is, de csak az igen tehetős gazdáknál. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy 1943-ban egy gépszövetkezetet hoztak létre, amely már érdemben nem tudott működni.