Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: A Makói Gazdasági Egyesület 110 éve

FORGÓ GÉZA A Makói Gazdasági Egyesület 110 éve Rövid előadásomban a Makói Gazdasági Egyesület száztíz éves történetéről emlékezem meg. Szinte mindenki által ismert, hogy hazánkban Széchenyi István kezdeményezésére 1835. június 6-án jött létre a Magyar Gazdasági Egyesület, a mezőgazdasági érdekek védelmére és annak fejlesztésére. A kiegyezést követően országszerte alakultak gazdasági egyesületek. Csanád megyében, Glacz Antal dombegyházi földbirtokos elnökletével 1868. április 6-án. Makónak, a megye székhelyének lakossága döntő többségben földművelésből élt. A kiegyezést követően fölgyorsult a reformkorban már megindult paraszt-polgári fejlődés üteme, növekedett a termelés és a kivitel. A várost hagymakultúrája tette országosan és éppen ezekben az években külföldön is híressé. „Ami a makói nép gazdálkodását illeti, ha azt nem lehet is modernnek nevezni, mégis a legjobbak közé tartozik az Alföldön. Annálfogva ez a nép általánosan gazdagszik és ha szó szerint nem is igaz, mindenesetre jellemző a példaszerű mondás: hogy Makón nincsen szegény ember." - írta Gaál Jenő Makóról. A helyi gazdák érezték egy olyan egyesület hiányát, amely az érdekvédelem mellett foglalkozik a termelés fejlesztésével. 1887. március 20-án a városháza nagytermében megtartották alakuló ülésüket. A 44 megjelent elnökké dr. Borotvás Dezső kórházigazgatót választotta, aki a székfoglaló beszédében többek közt az alábbiakat is mondta: „Mi magyarok, s különösen az Alföld lakói, első sorban is gazdálkodó nemzet vagyunk [...] szemben állunk a világversennyel, mely a tudományt a zsoldjába hajtva, iparkodik, tör, halad előre, aki ma egy helyben megáll, elsöpörtetik. Ma már nem elég csak dolgozni, ma már a gazdának is folyton tanulnia kell." Az alapszabályban is megfogalmazták, hogy feladatuk a közművelődést és a gazdasági szakértelmet társadalmi úton terjeszteni, kizárva soraikból mindennemű pártoskodást. A közművelődési és gazdasági szakértelmek terjesztése előadások kereteiben még ment is, amelyeket zömével a makói értelmiség tartott. A pártoskodás kizárásával azonban már bajok voltak. Ez vezetett a Makói Szabadelvű Körrel való 1893. március 5-i egyesüléshez. A létrejött Szabadelvű és Gazdakör próbálkozott ugyan a mezőgazdaság ügyeivel is foglalkozni, de akiket ez érintett volna, elmaradoztak az összejövetelekről.