Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: Püspöki intelmek fogadtatása a makói plébánián a XIX. századi közepén

Az adventi szent idő fontosságának hangsúlyozására történtek lépések. Lele filiában ezután már nemcsak a nagyböjtben, hanem adventben is kijártak Makóról az egyháziak hitoktatás végett. A roráte miséket pedig, mely jogos bírálatot váltott ki, hisz az előírások ellenére csak a prefációig énekelték (13. pont), ezután végig énekelve mutatták be. Az általános karácsonyi gyónás elérése azonban nem sikerült. A 14. Pontban egy megint csak komoly kérdésben állt elő kifogás: „Boldogemlékezetű elődeink, egyébiránt ésszerű és igen alapos okok miatt megakadályozták, hogy a Boldogságos Szűz Mária hordozható szobrát vagy pedig trónusra helyezett képét nyilvános körmenetek alkalmával kivigyék és ezen alkalmakkor körülhordozzák. Egyébként ez igen súlyosb megfontolásoktól indíttatva megtiltották, ugyanis ezt a szertartást az Egyház nem hagyta jóvá, nehogy a gyengébb nemű személyek, akiket az ilyesféle szobor vagy kép hordozására kiválasztanak, különleges gonddal fölöltözve a pajkos ifjúság figyelmét magukra vonják, és inkább óhajtsák magukat, mint a legtisztább Szűz képét mutogatni; ez inkább megzavarja, mint növeli a hívek áhítatát. Ezért az ezen plébánián meglévő szokást, miszerint az Istenszülő szobrát Űrnapján és Szt. Márk ünnepén körmenetekben ifjú lányok körülhordozzák, eltöröljük, óhajtván, hogy a hívek a Boldogságos Anyának őszinte és nyíltszívű tiszteletét ne az ő képének külső ékességeiben, hanem inkább az értünk való közbenjárásáért végzett naponkénti könyörgésekben és Mária legtündöklőbb erényeinek az utánzásában, a lorettói litániának szombaton- és vasárnaponkénti áhítatos végzésében és az O dicsőségének és tiszteletének folyamatos előmozdításában gyakorolják. " Tehát az Egyház által nem jóvá hagyott szokásról van szó. Itt azonban megint erősebbnek bizonyult a helyi hagyomány, a híveknek a szoborhoz és annak hordozásához való ragaszkodása. Úgyhogy a plébános nem tudta megszüntetni a gyakorlatot. A változás csak annyiban állt elő, hogy az említett ünnepeken ezután a szobrot nem „fiatal lányok", hanem már az elnevezéssel is szilárdabb erkölcsiséget sugárzó „Mária-kongregációhoz tartozó fiatal lányok" vitték a vállukon. Megjegyzést tett a püspök az egyik útmenti kereszt állapotára is: „Mivel a Jángornak nevezett szőlőknél 1827-ben nemzetes Nyéky László által egy fakereszt állítatott föl, mely eleddig nem kapott adományt, és nem áldatott meg, kívánjuk, hogy ezen kereszt állandó megőrzése érdekében kerüljön sor egy bizonyos pénzalap létesítésére, avagy a kereszt fönntartásának kiadandó kötelezettségvállalása által való karbantartására őt magát és utódait hívjuk föl. Vonakodás esetén pedig azt, midőn már az a fémnek romlása által hitványabbá vált, el is kívánjuk távolítani, nehogy a járókelők számára botránkozásul szolgáljon. (16. pont) Az egyházközség a kereszt eltávolítását választotta.