Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: Csontváry Kosztka Tivadar egyik nagybácsija. Kosztka Károly (1814-1887) mérnök Szentesen

Károly készítette elő a századfordulóig, és még e század húszas éveiben is előfordult, azután elenyészett, vagy betiltották. A Kosztka-család nemességéről tudnunk kell hogy bár az igen régi (zedliczi és liethavai) cseh eredetű armalist takar, de épp a magyar történe­lem egyik fénykorában bicsaklott, amikor Kosztka Péter fiait, Szaniszlót és Lászlót Mátyás király alatt embergyilkolással vádolva száműzték, és vagyonaikat elkobozták. A déli határszélre szorult család igazi nemességét mégis fel tudjuk mutatni, hiszen ott voltak a Bega-csatorna építésnél, a Zsimbolya-mocsarak lecsapolásánál, a Körös- és Tisza-szabályozásnál, az apró településekre szorult családok pedig mindig a közösség élén álló, fel­kent egyéniségek voltak. A szabadságharcban szinte az egész család részt vett, behódolni sem tudtak, közülük hárman is emigráltak, de nemzetélesztő tervekkel tértek haza, egyikük vértanúként halt a szabadságeszméért: A Má­tyásnál elveszejtett címerükben nem hiába volt az oszlop és a kereszt. H CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR festő, gyógyszerész társadalom­javító ihletettsége tehát nem csupán a zseni sajátossága, hanem részben vagy egészében családi örökség. A műszaki-természettudományos műveltség, az aggkorig izzó társadalmi felelősségtudat, a közjóért való szüntelen munkál­kodás, az izzó hazaszeretet és a sokoldalú polgári tevékenység az ilyen elhi­vatott ember szimptómái, még akkor is ha mellesleg a Napút festője az illető. JEGYZETEK 1 NÉMETH Lajos (Szerk.): Csontváry emlékkönyv (harmadik kiadás) Cor­vina Bp. 1984. 74-82. Benne a 85. oldalon Szentesről mindössze ennyi: „ Visszatértem Budapestre s onnan Szentesre kerültem, ahol megtudtam azt, hogy Gács alkalmas hely egy gyógytár felállítására, s amikor erről szemé­lyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szerez­tem. / Egy cimbalom volt, melynek értékesítéséből indultam G ácsra, ..." 2 BARCSAI István: Farkas Sándor gyógyszerész, Szentes első múzeumának tulajdonosa. (Kézirat 1983. Szentes KJM Adattár.) RÓZSA Gábor: „A MAGYARSÁGÉRT!" - Farkas Sándor magánmúze­uma Szentesen. Tárlatvezető és forgatókönyv az 1987. november 9-i tár­latnyitásra FS. születésének 125. évfordulóján. KJM Adt. BÁTYAI Jenő: Kosztka Károly emlékezete. Magyar Nemzet 1987. márc. 3. 4. oldal és RÓZSA Gábor: Meghalni jött Szentesre. Csongrád megyei Hírlap 1987. február 21.8. oldal, és uő: Kosztka Károly mérnök - Szentesre jött meg­halni. Emlékkiállítás tárlatvezető video- és dokumentum-forgatókönyv a Városi Könyvtár 1987. II. 2,-28-i kiállításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom