Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Megjegyzések egy avar kori tárgy időrendjéhez és eredetéhez

1939. Ill.t. 4.). A típus a 670-es évek történeti eseményeit feltétlenül túléli (Szeged-Makkoserdő-24.sz. fülkesír II. Constans éremmel - GARAM 1992. 144-145.). A velük egyidejűleg, ugyanazon övgarnkúrákon használt kisszíjvégek előlapja mindig préseléssel készült (pl. Szegvár, Kiszombor, Hajdúdorog - GARAM 1992. Taf. 17. 1-6; 33. 2-4, 8; 37. 3-4; 45. 9-10.). Hasonló, bár nem azonos típus préselöm intáit Kunszentmártonból (CSALLÁNY D. 1933. I.t. 21.) ill. a rákóczifalvi B. sírból (SELMECZIMADARAS 1980. VII. t. B. 2.) ismerjük. A tápéi 11. sírban egy olyan övnek in situ fekvő elemeit sikerült megfigyelni és rajzban rögzíteni (II. tábla), melynek egyes tartozékai ugyan már régóta ismerősek a szakirodalomból, de in situ megfigyelésükre eddig ritkán adódott mód (DAIM 1987. Taf. 11.). Az öv veretei közt két tárgytípus megjelenése és alkalmazásának módja érdemel közelebbi figyelmet: a nagy- és kisszíjvégek mellett feltűnő rövid, pajzs alakú veretek (jobb híján nevezzük őket továbbra is kisszíjvégeknek), valamint a korong alakú kis gombocskák. Az előbbiek széles körben ismertek, bár kis számban kerültek eddig elő (pl. Dabas-Paphegy - SIMON-SZÉKELY 1991. 2. tábla 5-6.; vagy pl. SzegedKundomb 179, 276, 305. sírjaiból - közöletlen leletek a szegedi MFM-ban; hasonló préselöminta a kunszentmártoni ötvössírból: CSALLÁNY D. 1933. I. t. 17.). Ezt a fajta veretet alkalmazták a korai avar kardok egy részének keresztvasborításához is (pl. Csengéié-Jó járt - CSALLÁNY D. 1939. II. tábla; Visegrád - KÜRTI-MENGHIN 1985. Abb. 19.). A sírban előkerült korong alakú kis övveretek in situ első ízben (habár díszített formában) a kecskeméti sírból kerültek közlésre (H.TÓTH 1983. 19. kép 4-7.), maga a tárgytípus természetesen ugyancsak régóta ismert - mindig a korai avar korból, s nagyon gyakran a már említett nagy- és kisszíjvégekkel együtt (DeszkG-8, Kiszombor-O-2.sz. fúlkesírok - CSALLÁNY D. 1939. IV. tábla 8-9, 22-23, 26-27; Hajdúdorog - GARAM 1992. Taf.38. 22-26.). Olykor feltűnnek a kettőspajzsos véretekkel jellemzett öveken is (Gerla - KÜRTI 1990. 2. kép 8.). A sírban való helyzetük alapján az övet kettes, hármas, négyes, hatos elrendezésben hátul, a derékon díszítették, s mellettük helyezkedtek el a rövid pajzs alakú "kisszíjvégek" is (Id. II. tábla - éppúgy, mint Leobersdorf II. sír-DAIM i.m.). Az U-keretezéssel készült, lemezből kivágott nagy szíj végtípust az egész korai avar korból ismerjük; különösen elterjedt annak második felében és a közép avar korban, de esetenként a kései időszakban is előfordul (csak példaként: Cikó 555. sir - SOMOGYI 1984. 4I.t; Dévaványa 75. sír KOVRIG 1975. Fig.7.75/11.; Homokmégy-Halom 102. sír - GARAM 1975. Fig.9.102/5.; Visznek 68. sír - TÖRÖK 1975a. Fig.6.68/15.; Csóka 45. sír - KOVRIG-KOREK 1960. Pl. XCV.18.; Kiskörös-Szűcsi dűlő 4.J. sír - TÖRÖK 1975. Fig.2.4/3. ill. Fig.3.7/4.; Regöly 70.? sir - KISS G.