Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Pál László: A bambergi Szent István lovasszobor másolatának restaurálása

kötésre volt szükség, ott mindkét oldalfelületbe lyukakat fúrtunk és horganyzott acéldróttal erősítettük össze, amit planatolos gipsszel ragasztottunk a furatokba. A darabok összeragasztását szintén Planatol BB Superior PVAc diszperzióval végeztük megfelelő hígításban. A törött és hiányzó részek kiegészítése és pótlása következett ezután. Mivel az alak fejének rekonstruálása az eredeti szoborról készült fotók alapján nem lett volna hiteles, ezért Zombori István két alkalommal felhívást tett közzé a Múzeumi Hírlevélben, amelyben az országban esetleg még fellelhető további példányok felől érdeklődött. Mivel nem érkezett visszajelzés hasonló szobor létéről, az eredeti, bambergi szoborról kellett másolatot kérni. A német műemlékfelügyelőség jelezte, hogy birtokában van a szobor fejéről készült másolatnak és azt múzeumunk számára díjmentesen megküldte. A fej színe teljesen megegyezett a mi példányunk színével, ami arra utal, hogy azonos időben készülhetett a két másolat. A figura és a ló lábait fotódokumentáció alapján megmintáztuk agyagból és arról készítettünk gipsz öntvényt. A kezeket kolléganőm kezéről készült másolattal pótoltuk.

4 A baldachin, amely egymásra halmozott épületcsoportok ismétlődő házacskáiból áll, az épen maradt részekről szilikongumi negatívot vettünk le és azzal készítettünk több egyforma kiegészítést.

5 A restaurálás befejezésére, az életnagyságú szobor összeállítására végleges helyén, a múzeum kupolájában került sor. A lépcsőfeljárattal szemközti fal köríves mélyedésében kapott helyet. A szobor súlya nem közvetlenül a falra nehezedik, hanem egy 5x5 cm-es vas zártszelvényből készült vázra terhel, ami a falhoz átmenő csavarokkal van rögzítve. A vasvázat 5 cm-es Heraklit cementes faforgácslapok beillesztésével hoztuk szintbe, vakolatréteg került rá, majd festék. Ezután következett a szobor festése. Ezzel kapcsolatos módszerek kiválasztásában és használatában különböző vélemények alakultak ki. Egyik módszer a retusfestés, amely csak a kiegészített felületek megkülönböztethető, de esztétikailag egységes jelleget kölcsönző festése. Másik lehetőség pedig az eredeti festék levédése és az egész felület átfestése, hasonló módszerrel és színben. Mindkét esetben fontos a folyamat reverzibilitása, az eredeti felület megóvása és visszaállíthatósága. A szobor egész felületén a festék nagyon kopott és egyenetlen volt ezért a teljes festést választottuk. Az új kiegészítéseket átitattuk toluolban oldott 20%-os Paraloyd B 72 kopolimerrel, majd az egész felületet bevontuk ugyanezzel a műgyantával. Erre a rétegre vittünk fel egy világos szürkésbarna alapot és annak száradása után egy sötét, zöldes tónusú lazurt szintén olaj festékből, amit még száradás előtt visszatöröltünk úgy, hogy a mélyedésekben megmaradjon és a felületen egy fátyol réteget képezzen. A zablát fotódokumentáció alapján megmintáztuk és bronzöntvény készült róla.