Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Tóth Ferenc: 180 éve halt meg a magyar színjátszás megteremtője. Kelemen László makói kapcsolatairól

lési követ és a későbbiek során is még több neves színész. Kelemen László két fia: László és István a makói katolikus iskola tanítója. A közeli rokonok közül név szerint is megemlítjük nővérének, Borbálának a fiát: Somogyi Károlyt, a MTA levelező tagját, esztergomi kanonokot, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítóját. Kelemen Lászlónak göröngyös út jutott osztályrészül. Kudarc, csalódottság, bukás után egyik állomáshelye Makó lett. Templomunknak hat évig orgonista kántora. Kellemes bariton hangján nemcsak latin énekek csendültek föl, de saját szövegű, magyaros dallamú egyházi énekek is. Az általa írt karácsonyi graduálé így hangzik: A szép Szüzmária, Joachim leánya így kezde énekelni, A jászolba zengeni Pólyába takarván Kis Jézust, - ezt mondván: Drága gyöngyvirágom Itt a hideg jászolban Barmok istállójában Mindnyájan imádunk És urunknak vallunk. Kelemen László javadalmazása évi 175 forint készpénz és fél jobbágyteleknyi föld használata. Ez utóbbit nem adta ki haszonbérbe, maga gazdálkodott rajta. Makói éveiben kántorunkat a róla szóló irodalom perlekedő, szinte összeférhetetlen személyként tünteti föl. Valóban pereskedett béresével, anyja rokonaival és egyházával, de ezek a perek mélységes igazságérzéséből fakadtak. Gilitze György nevü bérese megszökött, és így három marhájának teleltetését nem volt aki ellássa. Édesapja makói távozásakor használatra a Török család tagjainak odaadta Bánomban lévő szőlőföldjét, Kelemen László tanúkkal bizonyította, hogy ez ősi Kelemen birtok. A törvény neki is ítélte. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének 1812. január 31-i jegyzőkönyvében az áll, hogy Kelemen László római katolikus kántor arra kéri köteleztetni a makói római katolikus egyházat, hogy 1811. évi 175 forint kántori fizetését a papírpénz devalválása miatt ötszörös összegben fizesse meg. Ebből egyértelműen kitetszik, Kelemen László nem 1811-ben költözött Csanádpalotára, hanem 1812-ben; másrészt pedig Makón töltött hat évében mindvégig kántor volt, csupán jövedelemkiegészítés céljából vállalt olykor ügyvédi megbízatást. Makóról való távozásának egyetlen oka volt, az általa