Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Tóth Ferenc: 180 éve halt meg a magyar színjátszás megteremtője. Kelemen László makói kapcsolatairól

TÓTH FERENC 180 éve halt meg a magyar színjátszás megteremtője Kelemen László makói kapcsolatairól Kelemen László sok szállal kötődik Makóhoz és az egykori Csanád megyéhez. A Kelemen család korábbi, de későbbi nemzedékei is gyakran megpihentek és otthonra leltek a Maros-parti városban. Nagyszülei: Kelemen András és Almási Mária 1730. november 11-én a Szent István téri régi katolikus templomban fogadtak örök hűséget. Mindketten az egykori római katolikus népiskolában tanítottak. Nagyanyja volt Makón az első tanítónő. Édesapja, Kelemen Mihály 1732. szeptember 29-én, Makón született, az azóta lebontott régi katolikus templomban tartották keresztvíz alá. Ugyanitt kötött házasságot 1757. április 24-én Török Annával, és innen indult el kántortanítói pályája is. Az anyai ág tősgyökeres makói gazda-család. A Török família tagjai nemcsak jól gazdálkodtak, a helyi közéletben is szerepet vállaltak. Legrégibb ismert tagja, Török István egy társával 1673-ban küldöttségben járt a pozsonyi udvari kamaránál, ahol a város történetének egyik legnagyobb horderejű vívmányát sikerült elérniük: a kamara a földesúri terhektől mentesítette a várost. Ettől kezdve évenként száz tallért fizettek a kincstárnak és közvetlenül a királyi hatalom oltalma alá kerültek. A város lakói fél évszázadig felszabadultak a jobbágyi állapotból és királyi szabadosok lettek. Török István unokája (Kelemen László nagybátyja) pedig a város főbírája volt. Kelemen László édesanyja Mátyás nevű testvérének dédunokája volt Szakács Gábor feltaláló, akinek a nevéhez számtalan katonai találmány fűződik, többek között a lángszóró megalkotása. Amikor Kelemen László szülei összeházasodnak, két rendkívüli tulajdonságokat hordozó család leszármazottjai lépnek frigyre: a város sorsáért aggódó jobbágyivadék és a helyi művelődésért küszködő értelmiségi sarj. Az édesapa, Kelemen Mihály az ország egyik legismertebb kántora, aki makói, pécskai, kecskeméti állomáshelyek után Pestre kerül a ferenciek templomába. Nemcsak orgona játékára és hangjára figyeltek föl, de szűkebb köre költeményeiben is gyönyörködhetett, sőt ezeket olykor meg is zenésítette. A nemzeti szellem oly erős benne, mikor látja a pesti és budai német iskolák eredményes működését - amelyet a németesítés eszközének tekint magyar iskolát alapít. Működésének elismeréseként 1770-ben felveszik Pest város községi kötelékébe, nevét bejegyzik Pest polgárainak törzskönyvébe. Kelemen László a szülői házból nemcsak a magyaros szellemet vitte magával, de az ének, a kotta, a költészet szeretetét is.