Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Rózsa Gábor: A szentesi református középtemető védelme. Még egyszer a fejfák művészetéről

nyével. Ugyanezt a védelmet nyeri el - automatikusan - a temető 250 méter hosszú főutcájának Ny-i oldalán levő „előkelő" kriptákkal együtt a keleti oldal teljes kriptasora is. Városi (egyházi) védelmet nyer a kb. 1,8 hektárnyi keleti oldal a volt laktanya illetve a közút felől, melyen kb. 150 fajel, és ugyanannyi egyéb építészetileg nem olyan jelentős sírépítmény van. A tilalmak és korlátozások rendszerét a nyugati oldalra a műemléki felügyelőség, a keleti oldalra a városi közgyűlés jóváhagyásával az egyház határozza meg. Általános elvként fogadtuk el, hogy élővé tesszük a temetőt, tehát oda a felügyelőség ill. a város és egyház engedélyével ez után is lehet majd temetkezni, ha a temetkező vállalja: - a feledésbe merült ősei környezetében való sírhelyválasztást, - a korlátozásoknak megfelelő fajel vagy sírjel készíttetését, - a jelek és a környezet állandó kegyeleti parknak megfelelő gondozásához való hozzájárulást, vagy közreműködést. A fajelek konzerválása, és a sírépítmények állagának feljavítása a temetőkataszterban felfedett családok leszármazottainak bevonásával, anyagi áldozatvállalásuk révén lehetséges. Ebben az egyház és a temetőgondnokság meggyőző tevékenysége kívánatos. Az ilyen hozzájárulás a patrióta szentesi családok számára egyben előjogot is jelent a kedvezményes odatemetkezésre. Idővel várható tehát a jelek egységes stílusú felújítása, ami egy míves szokásnak a felélesztését jelentené. A múzeum feladatköre a tanulmány és mintakönyv elkészítése, a védelem műszaki munkáinak szakági felügyelete, és a többi temetőből kivesző jelek átmentése egy itt létrehozott, látogatható kegyeleti parkba. JEGYZETEK 1 GILICZE-KORMOS közreadásában: KIS Bálint: A Békés-bánáti Református Egyházmegye Története (1835) Békéscsaba, Szeged 1992. 201: Temetés. - továbbá CSALOG József: A szentesi református temetők gombosfái. In: Néprajzi értesítő XXXIX/1957. 204. - valamint NÓVÁK László: Fejfák a Duna-Tisza közén Nagykőrös 1980. 2 Ezt az Országos Építési Szabályzat (OÉSZ) is előírta! 3 A Szentesi Takarék leletmentése Csallány 1926. 4 Az „egyesség" szóbeli volt, a bukott rendszerrel az is megbukott, de ezzel a polgármester felelőssége nem csökken, ui. az általa felajánlott másik fa - PATAKI János szakértő véleménye szerint - egyszerűen férges volt. 5 SZAKÁL Aurél: A szentesi fejfák kutatásáról. MuKuCsom 1991/1992. 55-60. 6 Kiváltképpen most, amikor a Selye-Szabó könyvraktár mellett felszabaduló építményekre a FIDESZ hajléktalanok átmeneti szálláshelyét kéri elhelyezni!