Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)
RÉGÉSZET - Kürti Béla: Egy honfoglalás kori tárgy eredetéhez
A bemutatott tárgy természetesen nem áll egyedül a Kárpát-medencei honfoglalás kori leletanyagban. 3 CS. SEBESTYEN Károly 1932-ben tette közzé a deszki (Deszk-D-65, -76) és kiszombori (Kiszombor-B-26, -284), Móra Ferenc ásatásából származó példányokat, hasonlóak egész sorozatát ismerjük Révész László, Dienes István, Mesterházy Károly és jómagam kutatásaiból a Tiszántúlról (Bashalom, Magyarhomorog, Püspökladány, Hódmezővásárhely-Szakállhát, -Kishomok, Orosháza), a Dráva-Száva közéről (Vukovar), a Duna-Tisza közéről (Algyő, Szeged-Csongrádi út, Sándorfalva, Homokmégy-Halom, Dabas), és délnyugat Szlovákiából (Szered, Komáromszentpéter) (RÉVÉSZ 1985, DIENES 1992, MESTERHÁZY 1994a ). A fentiekből kitűnik, hogy e tárgytípus elterjedése (3. kép) az egész Kárpát-medencében használt, vaspálcákkal merevített tegezekkel szemben korlátozott (bár nem elképzelhetetlen, hogy csak anyaggyűjtésünk jelenlegi állapotát tükrözi). Időrendje kidolgozatlan, így nem írható körül, vajon a honfoglalók mely nemzedéke(i) használta(ták) leginkább. Magáról a vaspálcás tegezről tudjuk, hogy az első generációtól kezdve használatban van egészen a XI. századig (VÁLYI 1994). A lemezke funkcióját tekintve két, egymástól alapvetően eltérő rekonstrukcióra támaszkodhatunk (amellett, hogy mindkettő a tegezfejjel hozza kapcsolatba): Cs. Sebestyén Károly már említett munkájában a lehajló tegezfedelet, Révész László (i.m. 42-43) szerint a tegezfedél rögzített, stabil részét borította. A tárgy eredetével, azaz keleti származásával vagy helyi kialakulásával adatok híján senki nem foglalkozott. Révész László 1985-ben fogalmazta meg, hogy „hosszú merevítő vaspálcákat csak a honfoglaló magyarok szereltek e fegyverre" (RÉVÉSZ 1985. 40). A tárgy előfordulását csak a magyarok Kárpát-medencébe költözése utánról ismeri, ill. egy-egy kijevi és csernyigovi párhuzamot idéz (u.o.). A vasmerevítéses tegezek eredetével kapcsolatban így fogalmaz: „Amennyiben Etelköz területéről a későbbiek során ilyen vasveretes tegezzel ellátott sír kerülne elő, valószínűnek tartjuk a magyar törzsszövetséghez való tartozását." (RÉVÉSZ 1985. 42/d. jegyzet) Tekintettel arra, hogy a tegezszáj csontlemezes díszítése éppúgy nem fordul elő más területeken és időben, mint a vaspálcás tegez, a fenti feltevést úgy is átfogalmazhatnánk, hogy ahol keleten vaspálcás tegez vagy tegezdíszítő csontlemez elő- kerülne, ott ösmagyarokat kellene keresnünk. Várakozásainknak megfelelően a kutatott tárgynak sikerült egy már 1959ben publikált, de a magyar régészet által (egy rövid említéstől eltekintve) 4 máig sem hasznosított keleti analógiáját fellelni. V. P. Silov az 1950-es évek elején a sztálingrádi régészeti expedíció kutatásai keretében tárta fel a kalinovkai kurgánmezőt a Volga folyó keleti, bal partján 5
