Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekéletben?

otthon és a gazdaság. Lakatos Mária: A családi fotógyűjtemény mint történeti forrás című előadása, cikke adott alapot az előbbi vázlatos összegzésre. Ugyanakkkor Csupor István: A fényképkészíttetés alkalmai és szokásai Cinkotán című tanulmányában a nevezett főváros környéki faluban a paraszti fényképezkedés szokásait vizsgálja az 1880 és 1965 közötti időszakban. (Az első általa ismert cinkotai fénykép az 1880-as évekből való.)

6 Mindkét idézett tanulmány írója vizsgálja a fényképezkedés idejét, alkalmát, a rajta szereplők személyét. (Csupor ipartörténeti-helytörténeti kutatást is végzett a hivatásos fényképészek személyét, kilétét vizsgálva.) Emellett mindketten jelzik a fényképezkedők társadalmi helyzetét, említik a képeken szereplők viseletét, de a kettőt nem kapcsolják össze. A két szempont együttes vizsgálatát nem végzik el. Csongrádon kétszer kilenc család társadalmilag, foglalkozás szerint kis-, középparaszt, nagygazda, birtokos, iparos és csordásgazda családjának fotóit néztem át, több alkalommal beszélgetve a család tagjaival. (Azért kétszer kilenc család, mert egy házaspár esetében a férj és a feleség családjának felmenő és oldalági rokonságának fényképeit is átnézhettem. Emellett más családok egy-egy időszakból származó fényképeit is láthattam. Az eddig előkerült legkorábbi képek többsége az első világháború idejéből származik. A tízes évek közepéről gyűjtött képeket az itthon maradók és a bevonuló családtagok egymásnak adták, küldték emlékbe. Ezek mind hivatásos iparosok munkái.

63 Az 1993. december 15-én elhangzott előadás után kaptam olyan képeket Ormos Lajostól (sz. 1908.), amelyek nagyszüleit ábrázolják. Egyiken nagyanyja, Piti Rozália (Piti Pál szentesi gazda leánya) látható Hegedűs V. Szentesen felirattal, a másik Forgó G. László és Piti Rozália esküvői képe (Herzl Vilmos felvétele). Ezek a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben készülhettek. Tehát csongrádi családokban kereshetünk, számíthatunk múlt századból származó fényképekre, még ha szentesi iparos műtermében készültek is. Az első világháború után egyre több alkalmat használtak ki annak képi megörökítésére, ezek egy része már szabadtéri. A műtermi, főként esküvői, fiatal lányokat, legényeket ábrázoló képek után megjelentek a szabadtéri, gazdaságot bemutató aratási, cséplési és szüreti évfordulók alkalmával és ravatalnál készült három generációt ábrázoló képek. A harmincas évekből találtunk datálható amatőrképeket. Ezek a ház, tanya körül készültek, családtagokat és barátokat ábrázoltak. Ebből az amatőrfotózás korai időszakából különböző rétegeknél találunk képeket. A kisparaszti családból származó fotók készítőjének személyét, a gép tulajdonosának nevét nem tudják (legalábbis eddig csak ilyet találtam), de a képek az ünnepi és hétköznapi viselet bemutatására alkalmasak. A középparaszt családok egy részében az