Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa Szegeden (1919. március 2.)

rül a kollektív tulajdon gondolatát beplántálni a földművelő tömegekbe, lehet szó testvéries együttműködésről a falu és a város között."

4 A baloldali szociáldemokraták tulajdonképpen e programadó cikk megjelenése előtt megkezdték ennek az akciónak az országos kivitelezését. Ezt bizonyítja, hogy a Fejér megyei MSZDP kongresszusa már február 23-án egyhangúlag elhatározta: a nagybirtokot köztulajdonba kell venni. A baloldali szociáldemokraták egyik vezetője, Hamburger Jenő pedig február 25-én rávette a Kaposvári Munkástanácsot, hogy ne a megyei kormánybiztos ügyével foglalkozzon, hanem a „termelőszövetkezetek megalakítására koncentrálja minden erejét és ezek megvalósításában nem ismer semmiféle akadályt". Határozatban mondták ki, hogy a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság bérletében lévő 44 ezer holdas birtokot termelőszövetkezet céljaira lefoglalják és utasították a pártvezetőséget, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy mindazokat a birtokokat, amelyeken az évi termelés biztosítva nincs, haladéktalanul termelőszövetkezetté szervezzék.

5 A baloldali szociáldemokraták termelőszövetkezetek szervezésére irányuló országos akciójának része volt az alföldi Munkástanácsok március 2-án Szegeden megrendezett kongresszusa is. Ezért érdemel az eddigi szakirodalomnál nagyobb figyelmet. Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa A Délmagyarország c. lap szerint az alföldi Munkástanácsok kongresszusának eszméje a Szegedi Munkástanácsban merült fel. Ennek alapján február végén felhívást intéztek az alföldi Munkástanácsokhoz, hogy a Szegeden rendezendő kongresszuson vitassák meg az ország gazdasági és politikai helyzetét. A küldöttek többsége már elsején este megérkezett, de még 2-án is jöttek mintegy harmincan a vásárhelyi vonattal.

6 A kongresszuson 74 község és város képviseltette magát 172 küldöttel. A küldöttek többsége Csongrád, Csanád, Békés és Bács-Kiskun vármegyékből érkezett, de voltak Pest, Jásznagykun Szolnok és Hajdú vármegyéből is.

7 A kongresszust Olejnyik József, a szegedi szociáldemokrata párt vezetőségének a tagja 2-án, vasárnap fél tízkor nyitotta meg. Javaslatára megválasztották a kongresszus tisztikarát: elnököknek Szabó Jánost (Szeged), Garas Dezsőt (Kiskunmajsa), Nagy Istvánt (Lajosmizse) és Varga Ferencet (Makó). Jegyzőknek: Varga Jánost (Szeged), Lugosi Istvánt (Kecskemét) és Reichmann Zsigmondot (Mezőhegyes). Szabó János rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a „forradalom óta ez az első komoly lépés, ami a forradalmi vívmányok megőrzése érdekében történik". Utána Munkácsi István (Szeged) felolvasta a Szegedi Munkástanács határozati javaslatát. Ez megállapítja, hogy az „Alföld népe" az éhínség iszonyú réme előtt áll, ... A közellátás és a