Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Gazdasági költségek feljegyzése (1850-1895)

FÁRI IRÉN Gazdasági költségek feljegyzése 1850-1895 A múzeum történeti osztályának gyűjteményébe került egy füzet fénymásolata, amely Molnár Márton szegedi polgár hosszú időn át, mintegy negyven esztendőn keresztül vezetett gazdasági följegyzéseit tartalmazza. Az 52 írott oldal a címéhez híven nem a háztartás, hanem a gazdaság, a föld és gazdálkodás költségeit és jövedelmeit tartalmazza részletező pontossággal. Az első ránézésre is érdekes irat akkor válik igazán izgalmassá, amikor kiderül, hogy tulajdonosa ügyvéd volt, 1861-ben városi főügyész, 1875-től tanácsnok a városházán," tehát olyan városi polgár, akinek a fő megélhetési forrását a hivatása adta. Harmadik leánya Reizner Jánoshoz ment nőül (1886), aki szintén ugyanahhoz a réteghez tartozott, ügyvéd volt, a hetvenes években főjegyző, majd a Somogyi-könyvtár igazgatója, a múzeum megszervezője lett. Molnár Márton (1821-1892) szegedi háza Palánk 932. (ma Boldogaszszony sgt. 16. Liliom u. 15. sarok), az árvízben elpusztult. Államkölcsönnel új házat építettek 1880-ban Arleth Ferenc tervei alapján. Az építéssel kapcsolatos összes munkát és kiadást tartalmazza a füzet. A földszintes, két utcára szóló épület ma is áll, míg a szomszéd sarkon (Boldogasszony sgt. 18.) lévő Reizner házat 191 l-ben lebontották.

3 Molnár Márton apró betűkkel írt feljegyzési füzete bepillantást enged a múlt század második felének városi értelmiségi, vagyonos polgárcsalád életkörülményeibe. Az adatokat elemezve megkísérlünk választ kapni arra a kérdésre, hogy hogyan gazdálkodott az úri tulajdonos, mivel és mennyivel járult hozzá a gazdaság a városi létfenntartás költségeihez, milyen kiegészítő jövedelmet jelentett a városkörnyéki tanyaföld. A füzet 1850 októberi bejegyzéssel indul. Az őszi feladatok, repce és búza munkáltatásról szól. A Kübekházán lévő földet valószínűleg abban az évben vették, vagy bérelték egy többször említett Adler nevű társsal, erre következtethetünk az 1851 szeptemberi bejegyzésből: „Az első évi repcze termést 8 lánczrul, mely összvesen 50 köböl termést eladtuk köblit per 7 f esett érte összesen 875 f\ Az 1849-es tevékenysége miatt - honvéd százados volt - ügyvédi hivatásától eltiltott Molnár Márton ekkor kezdhetett gazdálkodással foglalkozni. Ügyvédi gyakorlatának folytatásához csak 1854-ben kapott ideiglenes engedélyt. A birtok nagyságára az elvégzett munkák alapján csak következtetni tudunk: 8 láncon (1 lánc kb. 1 hold)

4 repcét, 2 láncon őszi búzát, 5 láncon tavaszi búzát termeltek, továbbá az 1851 márciusi kiadások között szerepel közelebbről meg nem nevezett apró veteménymag, áprilisban 2 véka (kb. 57