Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A szegedi múzeum történetének vázlata (1883-1917)

szeresen továbbfejlesztett, kiegészíttetett a szegedi Haering Ede preparátumaival. Tömörkény igyekezett az összes múzeumi osztályt egyformán fejleszteni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az emeleten 1905ben megnyitott természetrajzi kiállítás, az alagsorban 1908-ban fölállított néprajzi gyűjtemény és a földszinten található többi múzeumi osztály és a könyvtár már az épület három szintjén adtak állandó elfoglaltságot a kislétszámú személyzetnek. A háborús években szomorú aktualitásként új feladattá vált a jelenkori történeti anyag gyűjtése is. A főfelügyelőség 1914. decemberében körlevélben tudatta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletét, mi szerint az intézetek működési területükön lehetőség szerint gyűjtsék össze a háborús eseményekkel kapcsolatban megjelent különböző nyomtatványokat, röpiratokat, egyéb tárgyi anyagot. A múlt század végére fölhalmozódott szaktudományi anyag lehetővé tette a szakfolyóiratok mellett az első összefoglaló művek megírását az érmészet, a régészet területén. A főfelügyelőség szervezési, módszertani kiadványokkal segítette az intézmények gyűjtő, feldolgozó munkáját. A szegedi múzeum gyűjteményeinek nyilvánossá tétele, az első kiállítások megnyitása (képtár, 1897, régészet és éremtár 1899, természettudományi 1905, néprajz 1908) hatásában fölmérhetetlen. A pontosan vezetett évi statisztikák a látogatók számáról adnak fölvilágosítást. A tömörkényi időszakban elért évi harmincezres átlag manapság is figyelemre méltó. A Reizner rendezte régiségtári kiállításra úgy emlékezett vissza Banner János mint ami zsúfoltságában is tanított, tárgy nem volt magyarázó felirat nélkül. Az újabb ásatások anyagából az 1920-as években rendeztek újfajta, tematikus kiállítást. A néprajzi anyagot is akkor frissítették föl, de csak az 1950-es években bontották le. így már az első kiállítások is generációkat tanítottak és neveltek nemzeti múltjuk, környezetük jobb megismerésére és megbecsülésére.