Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A szegedi múzeum történetének vázlata (1883-1917)

FÁRI IRÉN A szegedi múzeum történetének vázlata (1883-1917) A jelen dolgozat valóban vázlat. A közel négy évtizedes átfogó földolgozás az e témában írott doktori értekezésem föladata. Az előzményeket, a tudománytörténeti kitekintést, ami nélkül persze nehezebb megérteni a kort és így a szegedi múzeum alakulásának sajátosságait, most mellőzöm. Néhány fontos dátum köré csoportosítom mondanivalóm, ill. azt szeretném érzékeltetni, hogy milyen igények, események és törekvések tették lehetővé létrejöttét, továbbá azt, hogy miben nyilvánult meg az első két igazgató Reizner János és Tömörkény István egyénisége a múzeum szerkezetének kialakításában a gyűjtés irányát és intenzitását tekintve. A Somogyi Károly esztergomi kanonok adományozta könyvtár Szegedre kerülésének körülményei ismertek. Az eddigi feldolgozások azonban magától értetődő természetességgel kezelték azt a tényt, hogy a könyvtár mellett kifejlődhetett a múzeum. Ez azonban egyrészt a könyvtáralapító elképzeléseivel nem egyezett. A Fölajánló levél értelmében: „Magyar nemzeti érdekből kívánatosnak tartom, hogy Szegeden tudományegyetem létesítessék, aminek a könyvtárral egyúttal egyik előföltételét kívánom megállapítani. A könyvtár szabályszerű használatával hatályosan támogatva lenne a felsőbb tudományos képzés." Egyéb gyűjtemények létrehozására tehát nem is gondolt. A múzeum megteremtője, Reizner János a korszokásnak megfelelően társulati alapon működtetett múzeum életrehívásával próbálkozott már a hetvenes évek elején, a kezdeményezés azonban elakadt. Alig egy évvel azután, hogy a Somogyi-könyvtár könyvtárnoki állására kinevezték (1882. júl. 16.) kísérletet tett a Dugonics Körnek nevezett közművelődési társulat létrehozásával. A régi elképzelését alkalmazta az új lehetőségekhez. A Dugonics téri főreáliskola földszintjén elhelyezett könyvtár négy nagy és két kisebb teremből állt és egy hosszú folyosó tartozott hozzá. A Társulat által létrehozott és gondozott gyűjtemények elhelyezési, tárolási őrzési gondja megoldottnak látszott. A társulat feloszlása esetén minden vagyona és gyűjteménye a könyvtárra szállt volna. Reizner már 1882-ben kérte és a könyvtáralapító Somogyi Károly engedélyezte, hogy a folyosón elhelyezhesse a magántulajdonát képező okmány-, érem-, fegyver és egyéb régiségeit tulajdonjogának teljes fenntartásával. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy a még meg sem nyílt könyvtár 1883-ban érmeket és egyéb tárgyakat kapott adományként. A társulat nem jött létre, a múzeumi tárgyak azonban szaporodtak. 1885ben a könyvtárbizottság kezdeményezte egy városi múzeum szervezését, ami