Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Az iparosság Csongrád mezőváros társadalmában

A két foglalkozási csoport szélső rétegei között távolságtartóbb viszony alakult ki. A műhelyt vezető mester a szegény- és kisparasztokkal, többszáz holdas birtokos az iparossal csak munkakapcsolatot tartott. A 20. századra nagyüzemként működő gőzmalom igazgatója és főmolnára sem fogadta el a meghívást, a molnára és a mázsamestere (násznagynak is ) elment a gazdalegény vagy -lány lakodalmába. Ugyanakkor a „föld a földdel házadosik" szólás érvényessége alól már vannak kivételek. Bár a két réteg egymásközt a hasonló módú, helyzetű részével kötött házasságot. A kisebb javító iparosok kisföldű parasztlányt vettek feleségül. Akinek a testvére iparos lett, az hamarabb ment férjhez szakmát tanult emberhez. A nagygazda és a nagyobb műhelyt vezető iparos gyermekei nemcsak egymásközt házasodtak, de lányaik ügyvéd, orvos vagy katonatiszt feleségei lehettek. fDe ha a kereskedő nem számíthatott nagyobb hozományra, mehyel üzletet nyithatott volna, nem vette el a középparaszt lányát.) Az iparos viselete tükrözi-e társadalmi helyzetét? Az iparos ruházata az ipar jellegétől és az alkalomtól függően különbözhetett. A gazdaságokat kiszolgáló iparok képviselői a munkát adók viseletét követték, bár a két világháború között inkább csak a hétköznapit. Ünnepnapokon iparosok már nem a csizmás, kucsmás, rövid kabátos viseletet hordták, hanem zakóhoz nyakkendőt kötöttek, a pantallót félcipővel húzták föl, és mindehhez hosszú kabátot vettek magukra. Tehát ünnerji viseletükben a városi polgárok (általuk hétköznap is hordott) ruházatát követték. Tehát az iparosság a parasztság és a polgárság közötti átmeneti réteg voltát avagy kettős kötődését viseletében is tükrözte. Összefoglalva, az iparosság, az iskolázott segéd, mester „kuncsaftkörével", életmódjával kötődik a parasztsághoz. De ugyanakkor vásárlókörével, viseletében és esetenként házassági kapcsolataival kötődik a város polgári társadalmához is. Ezeknek a kötődéseknek rétegeként különböző fokozatai alakultak ki. Adatközlők: Csépai Jánosné Atkári Anna, sz. 1924., Deák Dezső, sz. 1908., Domokos Imre, sz. 1916., Fodor Istvánné Varga Katalin, sz. 1923., Greskovics István, sz. 1906., Hajdú Gyuláné Kocsis Margit, sz. 1901., Hajdú Sándorné Újvári Emma, sz. 1905., Kókai Márton, sz. 1916., Omyik Sándor, sz. 193o., Pintér János, sz. 1921., Varga Ferenc, sz. 1939.