Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Szegedi Fehér-tó, madárvilág, természetvédelem 1992.

hozna felszínre. A természetvédelem mégis nyerne ezzel, ha a Fehér-tó őszi „madárkaleidoszkópjából" a kb. 2 000 ezüstsirályt és 10 000 dankasirályt sikerülne kiiktatni. Valószínű, a helyi zöld-politikus állatvédők tiltakozása itt is jelentkezne, ami szintén egy szempont, amit figyelembe kell venni. De bizonyos védekezési módok a danka- és ezüstsirályok periodikus és lokális tartózkodásának megakadályozására elengedhetetlennek látszanak az őszi vonulásban lévő, iszapból táplálkozó parti madarak miatt. Tisztázni kellett a tó fenék iszapjában élő chironomusok és a sirályürülék közötti kölcsönhatásokat. 1991 és 1992 őszén végzett vizsgálatsorozatok tapasztalatai a következőek. A terepmegfigyeléseken túl laboratóriumi kémiai vizsgálatokat Vincze Tibor biológia-kémia szakos hahgatóval végeztük. Megállapítható volt, hogy a sirályürülékkel borított iszapfelszínen és kis vízfoltokon megszűnik a parti madarak táplálkozási tevékenysége. A vizsgálatsorozatot az X/a és X/b halastavak területén végeztük. 25 m-es hálóval borított iszapfelületre nem szálltak a sirályok, itt a chironomusok száma 1 dm

3-ben az exponálás után 45-50 példány volt, míg a környező sirályürülékes iszapban már csak elvétve találtunk chironomus lárvát. Először kézenfekvőnek látszott, hogy az ürülék erős ph-hatása okozza esetleg a lárvák pusztulását. Laboratóriumi mintákban a Chironomusok igen tág ph-ingadozást is elviseltek, így nem ez okozta pusztulásukat. Az iszapban változó mélységben, átlag 10 cm-es mélységben H2S fölhalmozódást észleltünk (színezet és szag). Az ürülékkel borított híg iszapból vett minták szabad oxigéntartalma viszont minimális, szinte kimutathatatlan volt. A hálóval borított iszapminták oxigéntartalma megegyezett a frissen leengedett iszapfelszín oxigéntartalmával. Megfigyeléseink szerint ezt, a nappali és éjszakai hőmérsékletek is nagyban befolyásolják. Szitó András véleménye is megerősíti az eddigi vizsgálatok részeredményeit. Érdekes, ahol a tócsákban zöldalga elszaporodást észleltünk, ott az ürülékborítás ellenére is Chironomus lárvák fiatal példányait gyűjthettük az átmosás után. Összefoglalás: A Fehér-tó a Város élő múzeuma, ahol a madárvilág élete a kezdeti gazdasági átalakulások óta az érdekviszonyok kereszttüzében nehéz körülmények között folyt. Most végre új korszak kezdetén úgy látszik megőrizhető a tórendszer mai és visszatérő avicőnozisa az emberi-gazdasági hatásoktól. Ugyanakkor új ökológiai kérdésekkel kell szembenéznünk. Jelen esetben felhívtuk a figyelmet az őszi madárvonulás idején a parti madarak táplálkozási lehetőségeit erősen korlátozó sirály akkumuláció okozta hatásokra. A lecsapolt halastavak iszapján táplálkozó parti madarak tápláléka, Chironomus lárvatömeg pusztul el a sirályürülék miatt. Eddigi vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az ezernyi, lokálisan fölszaporodó sirály ürüléke okozta a hirtelen föllépő oxigénhiányt, a lárvák gyors pusztulását. További vizsgálatok