Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: A pusztaszeri ünnepségek 1945 után

közelében. Az ünnepi beszédek persze a párt által éppen napirendre tűzött fő feladatokról szóltak, vagy éppen a soron következő pártkongresszusra hívták föl a figyelmet, amit aztán másnap az újságok fő címben hoztak. Nemzeti emlékpark Erdei Ferenc, az MTA főtitkára maga is jól ismerte Pusztaszert és tudta, hogy a helyhez kötődő történelmi események méltók és alkalmasak arra, hogy az ország népében érdeklődést és pozitív hatást váltsanak ki. Ezért 1970-ben javasolta, hogy a szobor körül hozzanak létre olyan nemzeti emlékparkot, amely méltó a hely hazánk múltjában játszott szerepéhez. A Pusztaszer körül megélénkült társadalmi érdeklődés lehetővé tette a szegedi múzeum régi tervének megvalósítását, azt, hogy modern eszközökkel ásatásokat végezzenek az egykori romok helyén. 1970 nyarán, az akácerdővel benőtt terepen megkezdett munkálatok rövid idő alatt olyan objektív, tudományos eredményekkel szolgáltak, amely előtt nemcsak az addig kétkedő szakmai körök, de az egész ország közvéleménye is elismeréssel adózott. A nyarankénti régésztáborban előbb a hazai diákok, később nemzetközi diáktáborok munkájával tárták föl az egykori templom-kolostor együttest, amelynek számos vonatkozása az ország határain túl is meglepetést keltett a tudományos közvéleményben. 1974. nyarára az addig föltárt romépület végképp meggyőzte az illetékeseket, hogy ez a hely méltó egy országos történelmi emlékhely kialakítására. 1970-ben létrejött a Pusztaszeri Emlékbizottság, amelynek elnöki tisztét 1977-től Losonca Pál, az Elnöki Tanács elnöke töltötte be. Kezdetét vette az a nagyszabású munka, amelynek eredményeit ma már mindannyian jól ismerjük. A magasrangú személyiség jelenléte és tiszte megkönnyítette, hogy a feladatokhoz szükséges mihiókat a szaktárcák adják össze. 1974-ben a község nevét Sövényházáról Opusztaszerre változtatták, az éves ünnepségeket pedig 1978. óta augusztus 20-án tartják, összekapcsolva Szent István és az alkotmány ünnepét. A munkálatok még nem fejeződtek be. De az ernlékparkba évente ellátogató 200 000 ember, és az augusztus 20-i ünnepségekre összejövő 40-50 ezres tömeg azt jelzi, hogy a befektetett pénz és energia jó eredményt hozott. Pusztaszer jelképe a honfoglaló magyarság országalapító munkájának és mindazoknak a pusztító rohamoknak, amelyek az elmúlt évszázadokban ezen a tájon átsöpörtek. Jelképe a feudális nagybirtok Magyarországának, és az azt fölszámoló új társadalomnak. A pártállam megszűnése, az új választások révén létrejött demokratikus viszonyok között Pusztaszer beilleszkedik a haladó nemzeti hagyományok közé. Az ünneplés módja - mint annyi átalakuló dolog napjainkban - még keresi formáját, hogy a szigorú előírások után a szabadság adta lehetőségekkel élve hogyan lehetne méltón élni ezzel a múlttal és hírnévvel. Jó lenne az aktuálpoütikától minél távolabb tartani. Pusztaszer neve, fogalma önmagában elég vonzó erő. Napjaink feladata hogy ezt a helyet olyanná tegyük, ami az idelátogató emberekben elmélyíti az ország történelme iránti tisztetetet, elhunyt őseink hanti megbecsülést, és tudatosítja az egyénnel szembeni legfontosabb társadalmi elvárást: a haza szeretetét.