Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dömötör János: A vásárhelyi Rotary album

ezen túl egy ügyvéd, egy közjegyző, egy építész, egy vízügyi mérnök, egy református lelkész és egy földbirtokos alkották a klubot. Meg kell jegyezni, hogy Molnár Imre, - aki természetesen nem feudális értelemben vett fölbirtokos, hanem sok-sok oklevelet elnyert állattenyésztő mintagazda volt, - rxjrtréja ki van tépve az albumból. Csak valószínűsíthető, hogy a portrét az érdekelt emelhette ki az ötvenes évek kuláküldözése idején, nem akarván, hogy „bűnei" listáját még Rotary tagsága is növelje. A vásárhelyi Rotary Klub tagságának egy részét nem az egyesület eszmeisége, célkitűzése, humanizmusa, szabadelvúsége vitte a közösség tagjai sorába. Ennek legkirívóbb példája Dietrich Lajos, akinek jobboldalisága olyan ismert volt az album alkotója előtt is, hogy nemcsak a szövegben mondatja vele első személyben: „Dacos árja vitéz lennék...", hanem a festményen még egyértelműbben prezentálja világnézetét, amikor egyik kezébe nyilas, a másikba horogkeresztet tett. Joggal merül fel ezzel kapcsolatban az egyáltalán nem költői kérdés: „Hogy kerül a csizma az asztalra?" Nyilván úgy, - és ez bizonyára nemcsak vásárhelyi sajátosság, hogy egy olyan klubba, ahol a polgármester az elnök, társadalmi kapcsolat építés miatt is érdemes bekerülni. Egyébként nemcsak Dietrich Lajosnál, hanem Telek Andor textilnagykereskedőnél, aki később a helyi Baross Szövetség, a keresztény kereskedők egyesülete elnöki tisztét töltötte be, szintén szerepel megjegyzésként a lapon, hogy „tagsága megszűnt, 1936." A Rotary tagok országos névsorát tartalmazó kötet átnézése után vásárhelyi sajátosságként kell értékelnünk azt, hogy a tagok között református lelkész is szerepel. A magyar Rotary Klubok, - így a vásárhelyi is -, elég széleskörű kapcsolatot tartottak egymással, de látogatást tettek Szabadka és Temesvár hasonló klubjaiban is. A nemzetközi kapcsolatok igen hasznos formájaként értékelhető a diákok külföldi csereüdültetése. Összejöveteleik keretében a köteüen beszélgetésen, gazdasági, várospohtikai ügyek eszmecseréjén túl általában egy-egy előadást is meghallgattak. Ezek tematikája rendkívül szélesívű volt, a tagok külföldi útjairól tartott beszámolótól a gazdasági kérdéseken át egészen az akkor felfedezett C-vitamin issmertetéséig terjedt. Eltérően a szomszédos szegedi klub tevékenységétől, ahol több kiadványt is kibocsátottak (Az Alföld problémái, A trariszkontmentális út, stb.), a vásárhelyi klubnak csak egyetlen kiadványa jelent meg, amely Márton Árpád ref. lelkész és dr. Kassai Dezső főorvos előadását tartalmazta. Márton Árpád előadása „A vallás szerepe a nemzetek életében" elég szomorú képet festett a kor közáharx)tairól. Külön kiemelte, hogy a közösség érdeke helyett a csoport és osztály érdek lépett előtérbe és azt is, hogy egyre több jel mutat a háborús készülődések erősödésére. Dr. Kassai Dezső Homo unius libri c. előadásában a társadalom- és természettudományok korszerű műveltségbeli helyes arányáról értekezett. A klub tevékenysége a 30-as évek végén egyre csökkent. Ez összefüggésben áüt az ország erősödő jobbra tolódásával, amely végül a klubok megszűnését hozta magával.