Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dömötör János: A vásárhelyi Rotary album

2 Az intézmény, hivatal, cég, üzlet, melynek kötelékében a tag működik, megfelelő foglalkozási ágban vezető jellegű legyen. 3 Személyileg a tag vezető állást töltsön be. 4 Hírneve legyen makulátlan, jelleme fedclhetetlen. 5 Társadalmilag ne legyen ellene kifogás emelhető. 6 Egyénileg legyen olyan, hogy bele tudjon illeszkedni a club baráti körébe és annak homogén voltát meg ne bontsa." A Rotary jelvény kék-arany fogaskerék Egy város - egy klub. (Kivétel millió lakoson felüliek.) Összejöveteleik meghívott vendégek részére nyilvánosak. Címtárukat nyomtatásban is publikálták. A mozgalom gyorsan terjedt, és 1930-ban már nyolcvan ország 4019 klubjában 171 ezer tag tevékenykedett, tíz évvel később pedig 5055 klubban már 214 ezer tag tömörült. Magyarországon a Rotary Klub mozgalom a 30-as években bontakozott ki. 1930-ban még csak 5 klub működött. A klubok száma az album készítése idején már 10-re emelkedett. A klubok az egyes foglalkozási ágak kiemelkedő képviselőit egyesítették. Paul Harris eredeti elképzelése, hogy egy-egy foglalkozási ágat csak egy fő képviseljen, némileg módosult a magyar gyakorlatban. Azonban így is elit közösségnek minősíthetők a Rotary Klubok, hiszen vidéken általában 20-40 között mozgott a tagok száma. (A vásárhelyi 28-hoz közeli volt a szomszédos Szeged 34 fős tagsága, és Budapesten is csak 119 Rotary tag volt.) A vásárhelyi klub, rnint erről a helyi sajtó is beszámolt, 1930. december 8-án a Kaszinó nagytermében alakult meg. Az alakuló ülésen részt vett dr. Hegedűs Lóránt, volt fAnzügyminiszter, a magyarországi Rotary Klubok főkomisszáriusa, (elnöke)). Részt vett azonban Ausztria képviseletében Gerbel Mór is, aki egyben az európai mozgalmak főmegbízottja is volt ez időben. A budapesti klubot ifi. dr. Imre József egyetemi tanár, elnök, a szegedi klubot szintén az elnök, dr. Menyhárt Gáspár és rajta kívül még néhány vezetőségi tag képviselték. A helyi klub elnökévé dr. Soós István polgármestert, alelnökké dr. Csáky Lajos városi főügyészt, ütkárrá pedig dr. Szentkirályi Zsigmond kórházi főorvost választották meg. (Másnap a pesti vendégek Orosházára utaztak az ottani klub megalakítása végett. A vásárhelyi klub egyébként az országban a hatodik, míg az orosházi hetedikként alakult meg.) Nemzetközi viszonylatban pedig a 3426. sorszámot kapta. Éppen az album elkészülte után nem sokkal, 1934. május 18-án tisztújításra került sor. Ekkortól dr. Csáky Lajos lett az elnök;, dr. Genersich Antal kórházigazgató az alelnök. A titkár továbbra is dr. Szentkirályi Zsigmond maradt A klub működésének alapját és formáját a rendszeres összejövetelek képezték. Ezt a szabályok és a nemzetközi gyakorlat szerint hetenként kellett volna megrendezni. A vásárhelyiek azonban nem egyszer kéthetenként jöttek össze, amit a Rotary Klubok nemzetközi központja kifogásolt is. Viszont, ami az összejövetelek részvételi arányát illeti, e téren nem kellett szégyenkezni a vásárhelyieknek, a közzétett statisztika 70-80%-os részvételi mutatójával az élen jártak.