Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919. augusztusában

SIPOS JÓZSEF A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919 augusztusában A Magyar Nemzeti Bizottmány (továbbiakban - MNB) 1919. augusztus 4-én alakult meg Szegeden. Azzal a céllal, hogy parlamentpótló intézménye legyen a P. Ábrahám Dezső vezette szegedi ellenforradalmi kormánynak. Az MNB tevékenységét augusztus 12-én beszüntette. így a szakirodalom aüg említi, tevékenységét, összetételét nem elemzi.

1 Ezért is, - de mert az MNB-nek sok szegedi vonatkozása van - gondoltam indokoltnak, hogy a múzeum tudományos konferenciáján részletesebben szóljak az MNB megalakulásáról, összetételéről és tevékenységéről. Előadásommal régi tervemet valósítom meg. Hiszen az MNB nyomtatott jegyzőkönyveit már 1985 őszén megtaláltam az OSZK Hírlaptárában, a „Röpiratok és kisnyomtatványok" gyűjteményében.

2 Az MNB megalakulása és összetétele Az MNB tehát, - mint már emh'tettem - 1919. augusztus 4-én alakult meg Szegeden, a Széchenyi tér 12. szám alatt, a mai megyei bíróság épületében. Az MNB létrehozásának ötlete Zichy Aladáré volt. A megalakulást hosszas tárgyalások előzték meg, amelyeknek „lelke" Zichy Aladár gróf volt. Az előkészítő bizottság nevében Reök István hangsúlyozta, hogy az MNB célja „a közrend helyreállítására törekedni, továbbá a kormányt mindennemű olyan intenciójában támogatni, mely az országnak és népének javára szolgál, s melyek a megélhetési viszonyok javítását célozzák." Elmondta nagy gondot okozott, hogy az MNB a társadalomnak mely részeiből állíttassék össze." Három csoportot említett: egyiket „a volt képviselők és volt főrendek, gyarapítva a volt Károlyi Gyula kormány néhány igen értékes tagjával", másikat „Szeged... minden rendű helyi érdekeltségi csoportjainak legális képviselete, harmadikat azok a menekültek alkotják, akik "az ország különböző törvényhatóságait képviselik, s akik a ma létezőnek mondható hat pohtikai pártból egyenlő számarányban vennének részt" az MNB ülésein. Az MNB első ülésén felolvasott névsor alapján megáhapíthatjuk, hogy a szervezetet megalakulásakor 135 főre tervezték. Ebből 29-en a volt főrendiház és volt országgyűlés tagjai voltak. Köztük gr. Zichy Aladár, P. Ábrahám Dezső, gr. Teleki Pál, báró Solymossy Lajos, gr. Wenckheim Lajos és Károlyi Gyula. A szegedieket ebben a csoportban Kószó István és Kelemen Béla képviselték. A szegedi érdekképviseleteket 15 „földmíves" (köztük Bokor Pál és Korom Mihály), a Kereskedelmi és Iparkamarát hárman (Wimmer Fülöp, Pálfy Dániel és Back Bernát), az Ipartestületet hárman, a Kereskedők Egyesületét ketten, a Vasutas Szövetség részére két hely volt fenntartva, az egyházakat tizenegyen (köztük Zadravecz István, Dobay Gyula, Löw Imánuel), az Ügyvédi Kamarát, az orvosokat, az Újságírók Szabad Szervezetét és a Dugonics Társaságot l-l fő (köztük Sz. Szigethy Vilmos), a tisztviselőket és a városi törvényhatóságot 2-2