Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Merk Zsuzsa: A szegedi piarista gimnázium cserkésztábora délvidéki székely telepen

A levél felzetére került egy mentegetőző megjegyzés: „Tekintettel arra, hogy rajtam kívüleső okból adom be kérvényemet üy későn, mély tisztelettel kérem a kegyes engedélynek a tábor helyére történő sürgős elküldését." A levélen dátum nincs, az Érseki Hivatal jegyzése szerint 1941. július 30-án érkezett, s még aznap az engedélyt is postázták, tehát a táborkezdésre, augusztus 1-jére éppenhogy megérkezhetett.

12 Az V. cserkészkerület vezetősége - ehhez tartozott a gimnázium csapata - nem sok időt, a legjobb esetben is csak 4-5 napot hagyott a tábor megszervezésére, s minden bizonnyal módosította a cserkészek tervezett nyári programját.

13 A levélből kiderül, hogy a tábort a „telepesek segítésére" hozták létre. Hogy mit is jelentett ez a gyakorlatban, arról az iskola évkönyvében olvashatunk: „Naponta ellenőrizték fiaink a község búzatermésének a vasúti állomásra történő szállítását és átadását, a vízzel elárasztott főutcán hatalmas vízlevezető árkot ástunk, ha kellett, reggel 5 órakor keltünk, hogy megtöltsük a búzás zsákokat, játékdélutánokat rendeztünk a falu apróságai számára, húztuk a vizet az egészségház zuhany fürdőjébe. [...] a sokféle elfoglaltság mellett nem jutott idő hadijátékokra, elmaradtak a szokott tábori kirándulások, portyázások." 4 A tábor tehát eltért a hagyományos nyári cserkésztáboroktól, s nemcsak az elmaradt programok és a végzett munka miatt. Közösen táboroztak ugyanis kolozsvári fiatalokkal, mely segítette az erdélyi cserkészmozgalom újraszervezését, beillesztését a Magyar Cserkészszövetségbe. Ezt a célt szolgálták a felvidéki, kárpátaljai táborozások is.

15 A székely telepek melletti táborozás jellegét tekintve beleillett a regöscserkészet célMtűzéseibe is. A húszas évek végén induló, s éppen a háború alatt felvirágzó mozgalom célja a zömmel városi fiatalságot tömörítő cserkészet kiszélesítése, a falu életének és népi kultúrájának a megismerése; egyszerre volt népművelő küldetés és a hagyományos paraszti társadalom értékeinek összegyűjtése, megőrzése, ezáltal a „széttagolt magyar társadalom összeregölése."

16 A gimnázium Évkönyve is utal a regöstábor jellegre: „Esténkint azután tábortüzet gyújtottunk. Lassanlcint körülvette tüzünket a falu apraja-nagyja. Hovatovább eltűnt a kezdetbeli idegenkedés, és táborunk vége felé már együtt elmélkedtünk komoly magyar igazságokról, Szeged és Kolozsvár diák és iparos fiai és a föld népe. Ok hozták a sok száz éves székely nóták borongó hangulatát, a cserkészfiúk a szebb jövőbe vetett hit vidámságát." Idealizált a kép, romantikus a megfogalmazás a falu és város egymásra találásáról, de a táborok nevelő hatását és célját mégis jól szemlélteti. Jochs József tanár úr az 1941 szeptemberi tanévnyitó értekezleten tapasztalatait így foglalta össze: „A nyár folyamán a Bács megyei Istenáldás községben rendeztünk tábort. Itteni tapasztalataink arra indítanak, hogy ezt a munkát a regölés és a magyar falvakkal való közvetlen kapcsolatok révén folytassuk."

17