Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Amerika a századelőn, ahogy egy csongrádi plébános látta

ciklusnál tovább ne maradhasson meg állásában, az a kitűzött célja, hogy meg ne gyökerezhessék a személyes uralom ... mint például Magyarország is sajnos tapasztalhatta, hogy Tisza JCálmán hosszas miniszterelnöksége idején ... mély mély gyökeret vert a korrupció, a személyes uralom és az ezzel járó visszaélések." 11 Vagy másutt a törvényjavaslatok képviselők általi benyújtását vázolva a törvényhozás függetlenségét dicsérte, s keserű sóhaj kíséretében a ma­gyar alkotmányban is szeretné, ha mindez meghonosodna. Radikális királyellenessége sugárzik az amerikai zászlót értelmező részlet­ből, amikoris a magyar koronás címerrel a két politikai rendszer különbsége­inek kidomborítása szándékával .vetette össze azt. Az alábbi pamfletszerű részlet bizonyítja ezt: ,,Az amerikai zászló tehát nyíltan hirdeti, hogy népének nincs koronás ura, a magyar zászló pedig, hogy országunk uralkodói koronát viselnek. Ott a hatalom képviselője a nép, itt a korona. Ott a hatalom kezelői vannak a népért, itt a nép van a hatalomért. Ott a nép a maga független ura, itt a nép az amerikaiakhoz képest rabszolga." 12 Hosszan időzött az amerikai rendőr és rendőrség bemutatásánál is. Csodálattal vegyes irigységgel írja róluk, hogy „öldöklő szerszámot nem hor­doznak, nehogy a közönség életbiztonságát veszélyeztessék. De azért jaj volna annak, aki a rendőröket bármi okból megtámadná, mert ily esetekben a közön­ség kel a rendőr védelmére, és meghncseh azt, aki a rendőrt bántalmazni merészeli." 13 Az amerikai bürokrácia egyszerű és demokratikus formáiról is nagy elismeréssel út. Bőségesen részletezte az amerikai egyházi szervezetek életét, mindennapjait. A hitfelekezetek közötti békét és az államvallás hiányát dicsérte. Boldog hiányként említette, hogy „a püspökök ... nem azt a magas, hozzáférhetetlen méltóságot töltik be, mint hazánkban, hanem minden fényt és pompát mellőzve első munkásai az egyházmegyének." 14 Ebben a körben még megeirüítette azt is, hogy temetőik, templomaik mellőzik a hivalkodást, a fényűzést. Mint amerikai különlegességről, szólt arról, hogy az egyházak nem szerezhet­nek vagyont, ezért vagy hitközségi vagy egyéni vagyonként keh bejegyeztetni a templomot, az iskolát, a paplakot. Az ezzel kapcsolatos visszaéléseknek volt magyar vonatkozása is, mivel egy magyar lelkész a nevére írt katolikus templomot távozásakor csak 25.000 dollárért adta át a hitközségnek. Ebből okulva ezután az egyházmegye püspökére íratnak minden egyházi vagyont. Színes és szemléletes leírásokkal jelenítette meg az egyházi s világi ün­nepeket az éjféli mise hiányától kezdve a szabadság napi gyutacs robban­tásokig és rakéta gyújtogatásokig. Külön figyelmet fordított Hegyi a hitfelekezeti iskolákra, amelyek közül a szanth­bendi katolikus egyetemről írt hosszabban személyes tapasztalatai alapján. E fejezet­ben is magasztalva a praktikus oktatási formákat és a fényűzésmentes egyszerűséget, például a növendékek saját ízlés szerint berendezett különszobáit. A tantárgyként

Next

/
Oldalképek
Tartalom