Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Béres Mária: Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti-műemléki kutatásának eredményei

az Árpád-korra keltezést indokolatlannak tartom; az alapok leírásakor ugyan nem tértek ki a szentélyek és támpilléreik egyúttalapzására az ásatok, de az általuk közölt dokumentáció alapján ezt nem zárhatom ki. Mindkét templomból és a körülötte lévő templom körüli temetőből származó leletanyag, elsősorban a sírmellékletek, a keltező értékű pénzek alapján, a XV-XVI. századra tehető. Különösen figyelemre méltó, hogy a mezőkovácsházi templomot - az írott források szerint - a XV. század végén erősítették; a baracsi templomot övező falakat pedig Szbó Kálmán tárta fel. Az összegyűjtött anyagban igen közel áll egymáshoz a csomorkányi, a kaszaperi és az őriszentpéteri templom alaprajza. Feltehetően megegyezik építéstechnikájuk is. Csupán méretben különböznek némileg, mégpedig úgy, hogy a csomorkányi 1/3-ad részével rövidebb attól a kaszaperi, s ettől ugyanennyivel az őriszentpéteri. Csomorkányon bebizonyosodott, hogy a harmadik, azaz a külső támpilléres, nyújtott félköríves templomot a XV. század második fele, utolsó harmada előtt nem alapozhatták, Oriszentpéter esetében pedig nyilvánvaló volt e szentély típus XV. század végére való keltezése^, Kaszaperen pedig a 425 sírból 17 volt biztosan Árpád-kori, a többi a XIV-XVI. századra tehető. Az Árpád-kori temetkezések leletanyagában a nyílhegyek, az arany és ezüst S-végű hajkarikák, a fóliás hordóalakú gyöngyök, valamint Szent László pénzei a vezérleletek, s a temetőtérkép is azt sejteti, hogy ez egy soros köznépi temető egy részének leletanyaga. Kaszaper esetében Bálint Alajos a szentélyt és támpilléreit együttalapozottnak írja le, de ezt az általa megállapított tényt az időrend meghatározásánál figyelmen kívül hagyta. írott forrásokból is tudjuk, hogy az őri szentpéteri és a csomorkány i templomokat a XVI. század első harmadában fallal körülvették, a kaszaperiről e vonatkozásban semmit sem tudunk. Az általam elemzett templomok feltárásai - Oriszentpéter és Csomorkány kivételével - a múlt század végén, vagy e század első felében történtek, így a mai kortól távol álló feltárási és megfigyelési módszerek vezették az akkori kutatókat. Ám az általuk közölt anyag nem zárja ki, vagy megerősíti Oriszentpéter és Csomorkány tanulságát, hogy a tárgyalt templomtípust a XV. század második felében kezdték építeni, s talán egy a későközépkorban divatos egyszerű, gótikus csarnoktemplom lehetett. Valamennyi általam tárgyalt templom építettője a XV. században mezővárosi fejlődésnek indult és a XV/XVI. sz. fordulóján virágzó települések közössége lehetett. E mezővárosok nemcsak piaci központok, hanem közigazgatási centrumok is voltak, s nem lehet elhanyagolni stratégiai jelentőségüket sem. Nyilván ezzel függ össze néhányuk XV. sz. végi, XVI. sz. eleji megerősítése. Ez utóbbi szempontjából különösen érdekes,