Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Béres Mária: Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti-műemléki kutatásának eredményei

mot, míg a hatvanas évek elején a D-i fal gótikus ablaka alatt teherhárító ívet alakítottak ki. A templom kronológiája és építéstörténei vázlata A dombon a legkorábbi templom helyét csak közvetett bizonyítékok alapján jelölhetem ki, a sárga agyaggal, habarccsal, téglatörmelékkel, faszénnel kevert föld területére lokalizálható, döngölt szíjas fekete föld alapokra réti mészkőből, fehér és vörös homokkőből, valamint 4,5 cm vastag, kézzel vetett, pelyvával soványított, zsíros tapintású téglából épülhetett. Korát - az írott források, a múlt századi ásatások és az idei feltárás Árpád-kori leletei alapján - a XII. sz. utolsó harmadára, végére, a XIII. sz. első felére teszem^. E templom alapjait az alapárok aljáig visszabontották, a döngölt alaprészt pedig részben újabb alapokkal, részben a későközépkori sírokkal pusztították el. A második templom hajójának és szentélyének E-i fala kiszedett alapárkát megtaláltuk. Ez a templom az utolsó templommal azonos technikával lett alapozva: 5,5 cm vastag, pelyvás soványítású téglákból az alapárok oldalait kibélelték, közé híg habarccsal kiöntve törött vagy bontott téglákat szórtak. Ezt az építési technikát őrzik az utolsó templom felmenő falai is, csak itt az alapárok bélelő téglasora köpenyfalat képez. A falépítésnek ez a módja praktikus volt az elbontott építőanyag újrafelhasználása szempontjából. E templomot történeti és építészeti adatok megfontolása alapján a XIV. sz. végére, a XV. sz. elejére keltezem

9

. A harmadik templom - a sárkányölő szent Györgyöt ábrázoló szíjvég töredéke alapján'o - nem épülhetett a XV. sz. második fele, utolsó harmada előtt. E templom alapja úsztatott habarcsos eljárással készült, téglái jól kiégetettek, homokkal és őrölt kerámiával soványítottak, 6-7,5 cm vastagok, Ny-i végének falai romokban még ma is állnak, szentélye pedig külső támpilléres, nyújtott félköríves. Talán az 1523 körüli erődítést megelőzően csaknem az alapjáig elpusztulhatott ez a templom, s az erődítéssel egyidőben kijavíthatták az elromlott alapokat, s újra építették a falak egy részét a már ismertetett anyagú téglákat felhasználva. A templom és a mezőváros Petrev pasa 1596-os hadjáratában végleg elpusztult, így ideális terep a régészeti kutatások számára.