Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Béres Mária: Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti-műemléki kutatásának eredményei

Eredmények, megfigyelések Az idei ásatás megfigyelései alapján több ponton módosítani kell a Szeremlei által közölt alaprajzot

4

. Mintegy 50 sír kibontása mellett megtaláltuk a XIX. sz-i kutatóárkokat, így rekonstruálhatjuk a múlt század végi feltárást. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a korabeli gyakolattól eltérően Farkas Sándor és Tergina Gyula szabályos kutatóárokrendszerrel és meghagyott tanufalhálózattal dolgozott. Feltártuk az álló romokhoz tartozó templom D-i bejáratát, a hajó és a szentély É-i fala kiszedett alapárka maradványait. Főbb leleteink voltak: XI-XIV. sz-i kerámiatöredékek, bronz S-végű hajkarika, ólomkeretes ablakszemek üvegtöredékei, XV. sz-i aranyozott ezüst szálakból vert csipkegallérs, ezüst szállal szőtt öv6, XV. sz-i préselt bronz szíjvég (?) töredéke sárkányölő Szent György ábrázolásának egy részletével

7

, freskó- és faragott kőtöredékek, valamint a XV-XVI. sz-i templom tető és padlócserepei. A még álló falakon fellelt parányi vakolatmaradványok, és az alapkutatásból előkerült vakolat- és freskótöredékek alapján állíthatom, hogy a templom ma is álló Ny-i vége működése utolsó periódusában kívül erősen meszes habarccsal vakolt és vastag rétegben fehérre meszelt volt, ugyanekkor a belső vakolóhabarcsa őrölt homokkő porával kevert, így rízsaszínű. A Ny-i homlokzat belső oldalán e színes habarcs fehérre meszelt volt, míg a D-i bejárat körül és a hajó É-i belső oldalán jó minőségű freskók díszítették a falakat. A szentélyben a rózsaszín vakolaton lévő freskókat meszes habarccsal levakolták, majd ezen újabb freskókat készítettek, amit a pusztulás előtti időszakban több rétegben fehérre átmeszeltek, s e fehér mészalapra egyszerű vörös és fekete, sablonnal készített mintákat vittek fel. Sikerült megállaptani a templom padlószintjét, valamint azt, hogy egykor a küszöb után egy kb. 30 cm magas lépcsőn át jutottak be a belső térbe. Az álló falak téglánkénti átvizsgálásából kiderült, hogy az Árpád-kori mázas tégláknak vélt törött "vastéglák", csupán 1940 táján kerültek Csomorkányon beépítésre, e téglákon jól olvasható a HMV bélyeg, s rajtuk minden turista bekarcolás dátuma 1940 utánról való. Szintén a turisták üzeneteinek időpontjából tudjuk, hogy e század tízes éveiben vékonyabb és vastagabb, homokkal soványított, nagyon jól kiégetett, géppel sajtolt, nagy méretű téglákkal erősítették meg a templo-