Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kőhegyi Mihály – Merk Zsuzsa: Széchenyi és Lonovics

jelzővel illeti.25 Gyakran együtt vacsoráznak. Leggyakrabban a püspök keresi fel a grófot, de Széchenyi is eljár Lonovicshoz.26 Az országgyűlésen bizonyos kérdésekben azonos a véleményük, felszólalásaikkal egymást támogatják, így például a bírhatási jog27 és a lelkiismereti szabadság kérdésében. 28 Különösen elkeseredett és heves vitákat váltott ki az 1790. évi XXVI. törvénycikk 15. paragrafusa, mely így szól: "Vegyes házasságok, melyek mindenkor a katolikus lelkész előtt kötendők, de ezeknek semmjféle ürüggyel sem szabad ezek elé valami akadályt gördíteni. Az ilyen házasságokból származott vagy származandó gyermekek, ha az atya katolikus mind az ő vallását kövessék; ha pedig az anya katolikus, akkor csak a fiúk követhetik apjuk vallását. "29 Erről reverzálist (kötelezvényt) kellett a nem katolikus félnek adni. Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök 1839. március 15-én kelt pásztorlevelében és április 22-ei utasításában úgy rendelkezett, hogy csak azokat a vegyes házasságokat kell megáldani, amelyeknél a gyermekek katolikus nevelése biztosított. Ahol pedig nincs, ott a vegyes párokat csak a plébániákon, hallgatólagos jelenléttel (passiv assistentia) kell összeadni és megesketni. Az 1839-40-es országgyűlésen a protestánsok követelték a kötelezvények eltörlését, sőt azt is, hogy ezentúl a vegyes házasságokat protestáns lelkészek előtt is lehessen kötni. A püspöki kar 1840. július 2-ai körlevelében Lajcsák Ferenc mellé állott, és az egész országra kötelezővé tette rendelkezéseit. Ellenlépésként Pest megye 600 forinttal büntette azt a katolikus papot, aki csak hallgatólagos jelenléttel, tehát nem templomban esketett.30 Később több megye is csatlakozott Pest megyéhez.31 A püspöki kar, hogy az "ágyasságot" megakadályozza, romába küldötte Lonovics Józsefet, hogy ebben az ügyben utasítást és egyházjogi szempontból orvoslást kérjen.32 Hosszas tárgyalás után - amelyek naplójából megismerhetők -, az apostoli szentszék jóváhagyta a püspöki karnak a hallgatólagos jelenlét ügyében elfoglalt álláspontját.33 A vegyes házasságok esetében - és ez volt talán a fontosabb - felmentette papjait a tridenti zsinat kötelezettsége alól.34 Vagyis a vegyes házasságokat tilosnak mondotta ugyan, de mégis érvényeseknek ismerte el abban az esetben is, ha azt nem az illetékes katolikus plébános és két tanú előtt kötötték meg. Az ügyes diplomáciával megfogalmazott pápai brévét 1843. szeptember végén három napon át tárgyalta az országgyűlés. Széchenyi nem szólalt fel, de naplójában, a tőle megszokott lakonikus rövidséggel megjegyzi: "Lonovich meisterhaft", azaz Lonovics mesteri.35 Az országgyűlés az 1844. III. tc. 2. §-ával törvénybe iktatta, hogy vegyes házasságokat a protestáns lelkészek is köthetnek.36