Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Bárkányi Ildikó: Eszközös, mozgásos és szellemei játékok Apátfalván

BÁRKÁNYI ILDIKÓ Eszközös, mozgásos és szellemi játékok Apátfalváni Apátfalva nem egészen 5000 lelket számláló település az egykori Csanád megyében, Makótól 15 km-nyire. Népessége a 18. században jász és palóc telepesekkel frissült fel. A falu megyénk egyik "leghagyományőrzőbb" települése: bizonyítja ezt a parasztos viselet késői fennmaradása és a gazdag szokásvilág máig ható ereje.2 A falu néprajzi vizsgálatát évtizedek óta végzi Szigeti György helybeli születésű tanár, aki szakirodalmi értékű pályamunkáiban teszi hozzáférhetővé eredményeit.3 A századforduló és a két világháború közötti időszak népi kultúrájának számos jelenségét kutatta, a gyermekjátékok gyűjtése és feldolgozása azonban még megoldásra váró feladat.4 Jelentősebb gyűjtőmunkát végzett még a faluban Tésikné Knotik Márta a viseletre, Felföldi László pedig a szokásokra, táncéletre vonatkozóan. 1991 nyarán gyűjtöttem paraszti játékokra vonatkozó adatokat Apátfalván. Gyűjtésemből terjedelmi okok miatt a címben megjelölt játékokat emelem ki, a játékszerek készítése (tárgykészítő játékok) és a párválasztó játékok egy tervezett, teljesebb feldolgozásban kapnak majd helyet. A játékok ismertetését Lázár Katalin tipológiai beosztásának megfelelően végeztem el. Gyűjtött adataim elsősorban az 1920-30-as évekre visszamenő emlékekből származnak, néhány esetben azonban a játék népszerűsége és szabályai máig változatlanok. A felsorolt játékokat 8-10 éves gyermekek játszották, a falubeli utcák eleje - hátulja szerint összeverődött játszó társaságokban. Eszközös játékok Eszközös ügyességi játékok Országszerte, így Apátfalván is ismert játék volt az ugrókötelezés. Kizárólag lányok játéka volt. A madzagkötelet egyedül is hajtották, vagy hárman összeálltak, s míg kettő forgatta, addig a harmadik ugrált mindaddig, míg a ritmust el nem tévesztette: azaz megbukott. Ilyenkor azután másik játékos állt be helyette. Kedvelt játéka volt az árokparton összegyűlt játszócimboráknak. A cinglizést fiúk, lányok egyaránt kedvelték. Gombbal, pénzzel lehetett játszani ezt a félig-meddig szerencsejátékot. Legtöbbször húsvét táján került elő: a locsolkodásért kapott fillérekkel utcaszerte nyerészkedtek a kisfiúk. A játékot kétféle szabály szerint játszhatták.