Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Vályi Katalin: Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén

VÁLYI KATALIN Adatok u középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén* Mint minden középkori feltáráson, így a szeri településen is az előkerülő leletanyag zömét a kerámiaanyag alkotja. Ennek túlnyomó többsége a kor gazdasági viszonyainak megfelelően itt is a helyi fazekasok készítménye, amihez viszonyítva elenyészően kevésnek mondható mennyiségében a távolabbi vidékekről, importáruként idekerülő kerámia. Ez utóbbiak jelentősége azonban a kis számarány ellenére is hallatlanul nagy, hiszen még ezekben, a bizonyos szempontokból már írott forrásokból is jól ismert századokban is a régészeti leletanyag pl. éppen a távolsági kereskedelem irányairól és a forgalmazott áruk fajtáiról számos új információt nyújthat. A rendelkezésünkre álló hatalmas, gazdag leletanyagból most ennek illusztrálására néhány kerámiatípust választottunk ki, melyek segítségével vázolhatjuk Szer középkori kereskedelmi kapcsolatainak néhány fontos irányát. Elsőként egy ún. feliratos díszű edény töredékét érdemes megvizsgálnunk közelebbről, hiszen ez szinte ritkaságnak számít a középkori leletanyagban. Egy szürkésfehér színű, jól iszapolt anyagú edény válltöredékéről van szó, melyen vízszintes sávban gótikus minuszkulákkal írott szöveg töredéke látható. A betűk bemélyedő hátterét sűrű, apró rácsminta alkotta, a szavakat vagy szövegrészeket virág választotta el egymástól. A feliratos sáv alatt két sorban rádliminta díszítette az edényt. Feliratos díszű kerámia a hazai középkori leletanyagban csak szórványosan fordul elő. így pl. a budai várpalota ásatásából és Esztergomból ismerünk jól értékelhető felirattal díszített táltöredékeket, melyek vizsgálata során az is megállapítható volt, hogy a feliratot fából készített, a középtengelye körül forgó pecsétlőhengerrel nyomták bele korongolás után az edény felületébe. A 15. század második felére datálható tálakat budai fazekasok készítményének tartja a kutatás, megállapítva, hogy a díszedénykészítés ilyen magasfokú technikai ismerete a század végére ill. a 16. század elejére már a vidéki fazekasság működésén is éreztette a hatását. Ezt bizonyítja a Helemba szigeti, gyengébb minőségű ill. kidolgozású feliratos táltöredék, mely a fentiek alapján vidéki készítménynek tartható. * Az előadás bővebb változata a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1992-es számában jelenik meg; ott a jegyzeteket és a felhasznált irodalmat is teljes terjedelemben közöljük, a rajzokkal és ábrákkal együtt.