Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Béres Mária: Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti-műemléki kutatásának eredményei

BÉRES MÁRIA Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti-műemléki kutatásának eredményei A csomorkányi templomrom a megye ismert, s egyik legjelentősebb középkori műemléke, amelyet Szeremlei Sámuel megbízásából 1892-1895 között már kutattak.' A ma élő településektől meglehetősen távol eső, de Hódmezővásárhely lakosai által megbecsült rom sorsának megnyugtató rendezéséért fogott össze az OMF Szegedi Központja, a hódmezővásárhelyi városi önkormányzat és a dortmundi Műszaki Főiskola Építészeti Kara. Az előbbi kettő - a tervek szerint - három éven át a munkák anyagi feltételeit, az utóbbi pedig a műemléki felmérést, állagmegóvást, konzerválást, vegyielemzéseket, hasznosítási terveket biztosítja a kutató régész irányításának megfelelően. Munkámat három évre szóló, két nyelvű kutatási terv elkészítésével kezdtem2, amelyben összegeztem Csomorkány településről és templomáról a különböző források révén feltárt adatokat, megjelöltem a kutatás célját és főbb irányvonalait. Ezek: 1) Az alapok új rafel tárásával pontosítani a múlt században felvett alaprajzot. 2) Az építéstörténet kidolgozása mellett az egyes periódusok pontos korhatározása. 3) A forrásokban jelzett, s helyszínen a felszíni formákból is észlelhető erődítés nyomainak teljes feltárása, korhatározása. 4) Az Árpád-kori falu és a középkori mezőváros helyének, kiterjedésének megállapítása, a házak, épületek szondázása, településtörténeti vázlat kidolgozása. Az idei kutatás július 22 és október 14 között két irányban folyt. Egyrészt tizenegy dortmundi hallgató felmérte a templomdombot és tágabb környezetét, elkészítette a szintvonalas térképet és a domb két irányú metszetét. Felmérte a még álló romok alapját, majd l:10-es léptékben rögzítették az egyes falfelületeket, az eltérő korú téglák, habarcsok, vakolatok pontos bejelölésével; a felmért falakról számos keresztmetszetet is megrajzoltak. A fal maradványok gótikus, ép részeit (ablak, oszlop, ablaktöredék) l:2-es léptékű rajzokon örökítették meg. A régészeti kutatás 96 m

2 területen szelvényekkel és alapkutató árkokkal folyt. A feltárás során - tekintettel a korábbi bolygatások mértékére^ - a teli ásatások szintbontásos módszerét alkalmaztam, törekedve az alapok, a metszetfalak pontos, rajzos megjelenítésére is.