Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Gaskó Béla: Csongrád megye védett Carabidáiról

2. A Délkelet-Alföldre nézve alfaji szinten diszkontinuus fajok Közös jellemzőjük, hogy az egykori mocsárvidék mindkét oldalán megtalálhatók, de a Duna-Tisza közén élő populációik más alfajhoz tartoznak, mint a tiszántúliak. Két fajról mondható ez el: a Carabus violaceusról és a Carabus convexusról. Az egyes partokon élő populációk térbeli kiterjedése időben változhatott. Biotopjait ismerve a Carabus convexus tiszántúli populációi majdnem bizonyosan a szabályozások utáni időkben nyomultak előre a Tisza folyóig. Egyedeik a Carabus convexus convexus alfajhoz tatoznak. A Duna-Tisza közére jellemző Carabus convexus kikunensis Merkl et Ádám 1986 megyénkben eddig nem került elő. A Carabus convexus convexus mező- esetleg eurytop. Más fajjal együttesen eddig nem fordult elő a Délkelet-Alföldön. Ezt a Csongrád megyeieken kívül Zsilinszky Ádám pósteleki (Békéscsaba mellett) gyűjtései is alátámasztják. (Zsilinszky Ádám szíves szóbeli közlése, a tőle kapott Carabus convexus convexus bizonyító példány a Móra Ferenc Múzeumban található.) A Carabus violaceusnak a Tiszántúlon a Carabus violaceus mehelyi, a Duna-Tisza közén a már említett Carabus violaceus rakosienses nevű alfaja él. Ez utóbbi alfaj valószínűleg oligo, esetleg mezotop és a sömlyékes élőhelyeket (Astragallo-Festucetum rupicolae, Caricetumok szegélyzónája...) részesíti előnyben. Ez természetesen nem zárja ki egyéb habitátban történő előfordulását. Elterjedését a Tisza irányában valószínűleg az erős Carabus cancellatus tibiscinus polulációk gátolják. A következő csoport számára a tiszai mellett esetleg más ökológiai gát is létezik. 3. A Délkelet-Alföldön area-peremi elterjedésű fajok Az idetartozó fajok Csongrád megyében csak a Tiszántúlon fordulnak elő (ami utal a terület kapcsolódására az erdélyi hegyekkel) a kiskunsági homokháton Kecskemét vonalától délre illetve Izsák-Bácsalmás vonalától keletre hiányoznak. Bács-Kiskun megyében a Duna mentén a Carabus coriaceus coriaceus alfaj fordul elő. Számára az ökológiai gátat a homokhát jelenti. Csongrád megye tiszántúli és bánáti részein a Carabus coriaceus rugifer található. A Carabus coriaceus itt eurytop. A Carabus scabriusculus lippi-ről sokkal kevesebb adat áll rendelkezésünkre. A kiskunsági homokháton Ocsa: Felsőabád az egyedüli