Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TÖRTÉNELEM - Marjanucz László: A szegedi zsidóság a reformkori összeírások tükrében
szert. Talán pontosabb fogalmat alkothatunk a fenti öszszegek nagyságáról, reálértékéről, ha hozzátesszük, hogy akkoriban egy tehén ára 29 Ft-ba került. Még árnyaltabbá tehetjük a szegedi zsidók családi helyzetéről kialakított képet, ha az általuk fizetett adót összevetjük Szeged város polgárainak adójával. Egy városi feljegyzés "a helybéli adózó zsidó lakosokat vette számba "amint az adókivetési könyvekben 1843-ik évre adó alá fel írva találtattak". A háztulajdonnal bíró Kohen Ábrahám 25.000 Ft értékű mesterséget folytatott, "melynél fogva az adó reá kivettetett évi 124 Ft 6 krajcár adófizetési kötelezettséget jelentett, s ezzel ő volt a legtöbbet fizető zsidó. Deutsch Salamon és Polyák Simon 15000 Ft értékű üzlet után 81, illetve 110 Ft-tal adózott. A "házzal nem bíró zsellér zsidók" között szintén volt egy 25.000 Ft értékű tevékenységet kifejtő: Schwarzerfeld Sámuel évi 118 Ft adóval. Öt követte Prosznitz Mihály és Deutsch Adolf 10.000 Ft után fizetett 47 illetve 49 Ft-os adóval Négyen fizettek 8.000 Ft és hatan 5.000 Ft értékű üzlet alapján adót. Ekkor még Holczer Salamon, a későbbi híres fehérnemű-üzlet alapítója évi 100 Ft jövedelem után csak 2 Ft adót fizetett. Ugyanilyen vagyoni viszonyok között élt a két majdani virilis: Kojeteiner Hermann és Stein Jakab. A liberális szellem megnyilvánulását láthatjuk abban, hogy az értelmiség /ekkor még jóformán a tanítók pl. Lovasberény Lázár/ csak az 1 Ft-os taxa tolerantia-t fizette. Végső soron az lB43-ban készített adófelvétel azt mutatja, hogy a zsidó családfők által fizetett évi taksa átlagosan 25 Ft volt. Ez az összeg nem volt kicsi, de a városi polgárság által fizetett évi átlagos adó értéket nem érte el. Gergely András kimutatásai szerint az 1840es adóstatisztika 30 Ft felett fizető tagjaira eső átlagos összeg ekként oszlott meg városrészenként:
